A KRONOGRAMMA általában latin nyelven íródott felirat, melynek bizonyos betűit római számokként is értelmezhetjük. Összeadva őket egy évszámot kapunk. (I=1   V=5   X=10   L=50   C=100   D=500   M=1000) A kronogrammát a római korban találták ki, de később is népszerű volt a reneszánsz és barokk idején. A szövegben található római számokat általában kiemelték, megnagyobbították, megvastagították, vagy más színűre festették. Szabályos kronogrammáról akkor beszélünk, ha a szó összes betűje római számnak felel meg.

Ezt a fotót a Tabánon járva készítettem, ahol egy hintából csodálkoztam rá a Budavári Palotára. Ha rátekintek, mindig eszembejut, hogy ez egy barokk épület, melynek látványban köze sincs középkori uralkodóink gótikus lakhelyéhez. A palota középkori múltjához az BTM Vármúzeumán keresztül vezet folyosó. Le kell “ereszkednünk” a palota pincéjébe, mert a középkori palotaszint mélyebben húzódik. Gyertek utánam!

A Fedél Nélkül című utcalap nem válhatott volna művészeti lappá, ha Kepe Róbert főszerkesztő nem talál rá olyan hajléktalan tehetségekre, mint amilyen Leé József költő is volt. Élete utolsó 10 évében kezdett csak a versírásba, de ez a 10 év elég is volt számára ahhoz, hogy maradandót alkosson. 2016-ban posztumusz verseskötete jelent meg a Menhely Alapítvány kiadásában. 

A saját összeállítású darab rétegei különböző korokból származnak, erre az egy hétvégére mégis teljes egységgé formálódnak. Az Apokrif magját Simon Péter töredékesen fennmaradt evangéliumi szövege adja a 3-4. századból, mely egy fiktív, a kórus által kitalált móduszban szólal meg két női (!) mesélő szájából. A darab zenei súlypontját Deák-Bárdos György 1930-as években írt és egyben szinte soha nem hallható Parasceve című kórusműciklusa adja. Ez a két gyökeresen eltérő világ egészül ki a korai magyar többszólamúság Eperjesi Graduáléból származó zsoltárfeldolgozásaival és népénekekkel.