Blog

Apokrif - a Simon Péternek tulajdonított evangélium alapján (A Csíkszerda kórus hétfőseinek koncertje)

A saját összeállítású darab rétegei különböző korokból származnak, erre az egy hétvégére mégis teljes egységgé formálódnak. Az Apokrif magját Simon Péter töredékesen fennmaradt evangéliumi szövege adja a 3-4. századból, mely egy fiktív, a kórus által kitalált móduszban szólal meg két női (!) mesélő szájából. A darab zenei súlypontját Deák-Bárdos György 1930-as években írt és egyben szinte soha nem hallható Parasceve című kórusműciklusa adja. Ez a két gyökeresen eltérő világ egészül ki a korai magyar többszólamúság Eperjesi Graduáléból származó zsoltárfeldolgozásaival és népénekekkel.

Kórusból faragott királyfi

Minden idők legsikeresebb Csíkszerda-produkciója ismét életre kel!

Vágy, vándorlás, szerelem, küzdelem, beteljesülés - Balázs Béla meséje a Királylányról és a Királyfiról, akik a viszontagságok ellenére egymáséi lesznek. A kizárólag magyar népdalok és népi szövegek felhasználásával megelevenedő történetet ezúttal a 120 tagú Csíkhétfő tolmácsolja.

Dohnányi Ernő: Szegedi mise (koncert)

A magyar egyházzene alighanem legnagyobb szabású remekművét a Szegedi Fogadalmi Templom felszentelésére komponálta Dohnányi Ernő (1877-1960). A két kórusra, szólistákra és eredetileg zenekari- és orgonakíséretre írt monumentális kompozíció a teljes miserendet (ordináriumot és propriumot, azaz a mise állandó és változó részeit is) zenébe foglalja. Az 1930-ban bemutatott művet alig néhányszor adták elő, szinte teljesen feledésbe merült. Idén, a zeneszerző születésének 140. évfordulóján is csak a Csíkszerda előadásában hallható. A zenemű egészében a kórus a főszereplő. 

Moniot d’Arras, az utolsó trubadúr igaz története

A Csíkszerda csütörtökön próbáló kórusának előadása a középkori zene világába kalauzolja a hallgatókat: az évszakok körforgásában idézi fel egy lovag történtét, aki egy viszonzatlan szerelem után szerzetesként találja meg békéjét. A 13. századi, kevéssé ismert történetet az utolsó trubadúrként emlegetett, Arras városából való szerzetes jegyezte le alighanem saját élete alapján. A Csíkszerda a megszokott módon széles spektrumból meríti improvizációs koncertjének elemeit: középkori izlandi, hispániai, burgundi, magyar zenei tradíciók változatos emlékei közül válogatott.

Mária története a Csíkszerda Kórus előadásában

"Mária története egy évek óta érlelődő projekt a Csíkszerda íróasztalfiókjában. A koncert folyamán annak a különleges személynek az élettörténetét követhetik végig a hallgatók, aki alighanem a legtöbbször megénekelt alakja az európai zenetörténetnek. Hogy mi teszi különlegessé az előadást? Elsősorban a dalanyag sokszínűsége az, ami önmagában is magávalragadó: középkori cantigas, reneszánsz canzonetta, motetta; angol carol és német protestáns népének éppúgy választotta tárgyául Máriát, mint magyar népdalok, archaikus népi imádságok, XX. századi és kortárs kórusművek, vagy afrikai ökumenikus énekek." 

Mese a madárról, aki a világ legszebb dalát énekli

Egy afrikai eredetű népmese énekimprovizációjával lépett fel közel 150 tagot számláló kórusunk, a Csíkszerda. “Obadiale egy fiatal férfi, aki gyermeke születése után vadászni indul. Az erdőben olyan gyönyörű éneket hall, amelyhez hasonlót még soha nem hallott. A hangot követve rátalál a világ legszebb dalát éneklő madárra, és vendégségbe hívja a falujába. Obadiale apja, a törzsfőnök nem örül az ismeretlennek, de fia kérésére beleegyezik, hogy náluk mulasson a madár. A vendég hajnalra eltűnik... 

Szerkesztés alatt

Oldalak