Blog

A Mátrai Erőmű bükkábrányi bányájában találtak a 3 méter átmérőjű törzsekre 2007-ben. Az ősfák a miskolci Pannon-tenger Múzeumban tekinthetők meg. A megtalált 16 fatörzs egy állva maradt erdő részét képezte. Ekkora ősi erdőrészletet még sehol nem fedeztek fel a világon. “Hétmillió év alatt nem kövültek meg, melynek oka a gyors, hirtelen betemetődés, az oxigéntől elzárt, reduktív környezet, a fák anyagának kitűnő tulajdonságai és a rétegvíz kis oldott kovasavtartalma volt.”- mondta el egy interjúban Honti Szabolcs biológus, informatikus 2007-ben.

Ezt a fotót a Tabánon járva készítettem, ahol egy hintából csodálkoztam rá a Budavári Palotára. Ha rátekintek, mindig eszembejut, hogy ez egy barokk épület, melynek látványban köze sincs középkori uralkodóink gótikus lakhelyéhez. A palota középkori múltjához az BTM Vármúzeumán keresztül vezet folyosó. Le kell “ereszkednünk” a palota pincéjébe, mert a középkori palotaszint mélyebben húzódik. Gyertek utánam!

O salutaris hostia + Feljött immár az a csillag (Csíkszerda)

https://www.youtube.com/watch?v=Z-sk-tNkhG0

Hans Zimmer: Aurora

https://www.youtube.com/watch?v=1oTbyENpX58

Agnus Dei- Sacred Choral Music

https://www.youtube.com/watch?v=aRwhkBAeheM

A Fedél Nélkül című utcalap nem válhatott volna művészeti lappá, ha Kepe Róbert főszerkesztő nem talál rá olyan hajléktalan tehetségekre, mint amilyen Leé József költő is volt. Élete utolsó 10 évében kezdett csak a versírásba, de ez a 10 év elég is volt számára ahhoz, hogy maradandót alkosson. 2016-ban posztumusz verseskötete jelent meg a Menhely Alapítvány kiadásában. 

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt közelgő koncertünkre! A koncert regisztrációhoz kötött, regisztrálni itt lehet: https://www.eventbrite.com/e/missa-omni-tempore-frank-martin-horvath-mar...

A saját összeállítású darab rétegei különböző korokból származnak, erre az egy hétvégére mégis teljes egységgé formálódnak. Az Apokrif magját Simon Péter töredékesen fennmaradt evangéliumi szövege adja a 3-4. századból, mely egy fiktív, a kórus által kitalált móduszban szólal meg két női (!) mesélő szájából. A darab zenei súlypontját Deák-Bárdos György 1930-as években írt és egyben szinte soha nem hallható Parasceve című kórusműciklusa adja. Ez a két gyökeresen eltérő világ egészül ki a korai magyar többszólamúság Eperjesi Graduáléból származó zsoltárfeldolgozásaival és népénekekkel.

Minden idők legsikeresebb Csíkszerda-produkciója ismét életre kel!

Vágy, vándorlás, szerelem, küzdelem, beteljesülés - Balázs Béla meséje a Királylányról és a Királyfiról, akik a viszontagságok ellenére egymáséi lesznek. A kizárólag magyar népdalok és népi szövegek felhasználásával megelevenedő történetet ezúttal a 120 tagú Csíkhétfő tolmácsolja.

A magyar egyházzene alighanem legnagyobb szabású remekművét a Szegedi Fogadalmi Templom felszentelésére komponálta Dohnányi Ernő (1877-1960). A két kórusra, szólistákra és eredetileg zenekari- és orgonakíséretre írt monumentális kompozíció a teljes miserendet (ordináriumot és propriumot, azaz a mise állandó és változó részeit is) zenébe foglalja. Az 1930-ban bemutatott művet alig néhányszor adták elő, szinte teljesen feledésbe merült. Idén, a zeneszerző születésének 140. évfordulóján is csak a Csíkszerda előadásában hallható. A zenemű egészében a kórus a főszereplő. 

A Csíkszerda csütörtökön próbáló kórusának előadása a középkori zene világába kalauzolja a hallgatókat: az évszakok körforgásában idézi fel egy lovag történtét, aki egy viszonzatlan szerelem után szerzetesként találja meg békéjét. A 13. századi, kevéssé ismert történetet az utolsó trubadúrként emlegetett, Arras városából való szerzetes jegyezte le alighanem saját élete alapján. A Csíkszerda a megszokott módon széles spektrumból meríti improvizációs koncertjének elemeit: középkori izlandi, hispániai, burgundi, magyar zenei tradíciók változatos emlékei közül válogatott.

"Mária története egy évek óta érlelődő projekt a Csíkszerda íróasztalfiókjában. A koncert folyamán annak a különleges személynek az élettörténetét követhetik végig a hallgatók, aki alighanem a legtöbbször megénekelt alakja az európai zenetörténetnek. Hogy mi teszi különlegessé az előadást? Elsősorban a dalanyag sokszínűsége az, ami önmagában is magávalragadó: középkori cantigas, reneszánsz canzonetta, motetta; angol carol és német protestáns népének éppúgy választotta tárgyául Máriát, mint magyar népdalok, archaikus népi imádságok, XX. századi és kortárs kórusművek, vagy afrikai ökumenikus énekek." 

Oldalak