Klimatizáció, műtárgyvédelem és a Munkácsy képek állagromlásának okai

Jön a hideg és a fűtési szezon. A legnagyobb veszély a műtárgyakra nézve a fűtés időszaka, amikor kint tartósan alacsony a hőmérséklet. Ha bent fűtünk, a hőmérséklet nő, a relatív páratartalom (RH) pedig lecsökken, a falak felmelegednek, s kiközvetítik a fűtésből származó energiát. A nedvesség a falból oda vándorol, ahol száraz a levegő, majd elpárolog. Ettől drasztikusan leesik a belső tér relatív páratartalma.

Milyen VESZÉLYEKKEL JÁRHAT ez a folyamat a műtárgyakra nézve?

 

 

 

1. Az alacsony ill. ingadozó RH fizikai károkat okoz: 

  • A FÁBÓL készült tárgyak, szobrok, képek kiszáradnak, megrepedeznek.
  • A VÁSZONKÉPEK kiszáradnak, zsugorodnak, emiatt a festék lepereghet róluk.
  • Az ÜVEG átlátszatlanná válik, elüvegtelenedik.
  • A KERÁMIÁN sókivirágzás jelentkezik, a mázas kerámia esetében a máz le is potyoghat ingadozó RH következtében.

2. Az ingadozó hőmérséklet fizikai és kémiai károkat is okoz:

  • A FESTETT FÉMEN megrepedezik a festékréteg, a BERAKÁSOS FÉMBŐL kipotyog a berakás, a ZOMÁNCOZOTT FÉM töredezik.
  • A VIASZ és a MARCIPÁN tárgyak töredeznek, puhulnak és deformálódnak.
  • Az ASZFALT (festékanyagként) nem köt meg, állandóan mozog, repedezik a felette lévő festékréteg.
  • A SZERVES ANYAGOK öregednek és bomlanak.
  • A MŰANYAGOK, nitrocellulózok (filmek, fotók) bomlanak és nitrózus gőzöket bocsátanak ki, melyek vízzel salétromsavat képezve a fém tárgyakat “megeszik”.
  • A BRONZ tárgyakon a kémiai korrózió gyorsul.

Ezek lassú károsodási folyamatok, de megelőzhetők klímaberendezéssel. Egy múzeumban fontos az ÁLLANDÓ HŐMÉRSÉKLET. A szerves anyagokból készült műtárgyak optimális körülményei: 18-24°C , 40-55% RH.  (A fémeknek ennél alacsonyabb hőmérséklet is elég.)

A MUNKÁCSY KÉPEK állagromlása közismert probléma. Állapotuk visszafordíthatatlan, de a romlás lassítható, ha 18°C –nál nem magasabb hőmérsékletű klímavitrinben tárolják őket. Munkácsy mesterséges aszfaltot használt. A mesterséges aszfalt olyan kőolajból desztillált bitumen, mely adalékanyagként tartalmaz még lenolajat, masztix gyantát, méhviaszt és vasoxidport. Természetes változata – melyet a 16. sz.-tól használtak lazúrfestékként – nem okoz problémát. Munkácsy a mesterséges változattal járt pórul, amit vastag rétegben hordott fel a vászonra. Egy tanítványa így írt róla: “Puszta kézzel markolászott a vödrökben álló bitumenben.”

  1. Ez a barna massza, amit a pigmentekhez kevert, sosem szárad meg, termoplasztikus, hőre mocorog. Mivel az alsó rétegekben használta, a rá kerülő festékrétegek a mozgás miatt megrepedeznek.
  2. A képek sötétedését a vasoxidpor okozza, oxidálódása nem vörös rozsdát, hanem feketét eredményez.
  3. A felület szappanosodik, s ettől szürke réteg alakul ki rajta. A szürkeség eltávolítható, viszont a folyamat megállíthatatlan.

A KLIMATIZÁCIÓRÓL: Hétköznapjaink klímái csak a hőmérsékletet tudják szabályozni, a relatív páratartalmat nem, múzeumi területen viszont mindkettő beállítása és stabilitása fontos. Termenként állítható szabályozásra lenne szükség, hiszen a műtárgyak gyakran különfélék, ebből adódóan más igényeik vannak. A teremszintű központi klíma azonban nagyon ritkán valósítható meg hazánkban helyproblémák és gazdasági okok miatt. Ezért a központi hőmérséklet szabályozásán túl gépi úton párásítanak vagy páramentesítenek.

Kényesebb műtárgyak esetén -külön tárlókba helyezve őket- is lehet stabilizálni a páratartalmat. Ezek a tárlók üvegből, műanyagból, fémből készülhetnek, mert ezek az anyagok nem tudnak nedvességet felvenni illetve kibocsátani.

A MAGYAR SZENT KORONA tárolására egy tökéletes szigetelésű, 15 cm vastagságú üvegből készült tárlót készítettek, amit csak egy hidraulika tud felemelni. Ebbe építették bele a párásító, páramentesítő berendezést és a hőmérséklet szabályozót is. 1m³ alatti tárlókba pufferanyagot helyeznek, mely stabilizálja az RH-t. Napjainkban a Prosorb nevű szilikagél a leggyakrabban alkalmazott pufferanyag, ezt általában a tárló aljába, egy szigetelt fiókba helyezik.

MŰTÁRGYAK SZÁLLÍTÁSÁNÁL is használják a szilikagéllel pufferolt dobozokat. Egy repülőgépen a fűtetlen csomagtérben minuszok lehetnek.

1978-ban repülőgépen hozták haza a magyar Szent Koronát az Amerikai Egyesült Államokból. Két évtizeden át a Magyar Nemzeti Múzeumban őrizték, innen szállították át ünnepélyes keretek között 2000. január 1-jén a Parlament Kupolacsarnokába a koronázási jelvényekkel együtt. Nem csak egy hosszabb, de még egy ilyen rövidebb út esetén is a hőmérséklet stabilizálása volt a legfontosabb, hiszen az ingadozó hőmérséklettől megrepedezhetett volna a zománcozott fém, kipotyoghattak volna belőle a drága berakások.

Van olyan eset is, amikor egy tárgy már hozzászokott a nem éppen ideális körülményekhez. Viszont ha ebből kiemelnénk, és ideális körülmények közé tennénk, nagyobb kárt okoznánk benne. A műtárgyak érzékeny “lelkek”, csak fokozatosan lehet új körülményekhez szoktatni őket.

Jegyzet: Járó Márta: Múzeumi Műtárgyvédelem 1976/3. Budapest: Múzeumi Restaurátor- és Módszertani Központ, 1976

Szerző: 

Imrik Zsófia