Blog

“Testet öltött írások – a középkori bibliai képek valóban azok. Itt még minden a Szót követi, a szó szoros, és ettől fogva naiv értelmében. Ebben a naivitásban rejlik az ábrázolások átütő ereje. Kódexek lapjairól, épületek falairól mentem most át őket vizualitásba fulladó 21. századunkba. Alkalmazott művészet ez, inkább mesterség, ahol az anyag és a technika őszinte, leplezetlen módon van jelen. Én is kézi munkával, azaz kézimunkával alkotom őket újra”. – olvasható Tettamanti Zsófia bemutatkozása az Ars Sacra Fesztivál keretében megrendezett - TESTET ÖLTENI – BIBLIAI TÖRTÉNETEK - című kiállítás ismertetőjében. 

„Elég neked az én kegyelmem, mert az erő a gyöngeségben nyilvánul meg teljesen.” (2Kor 12,9)

Győrből Tihany felé haladva, a Szent Benedek Zarándoklaton eszembe jutott egy ismerősöm megjegyzése: “Zsófi! Te nem csak akkor restaurálsz, amikor dolgozol, hanem állandóan, életed minden területén”. Ekkor döbbentem rá, hogy sokkal mélyebbek az összefüggések munkám és lelki alkatom között, mint ahogy azt korábban gondoltam. Az élet különböző területeinek kapcsolódási pontjai jobban megerősítenek feladatomban, hivatásomban, élethivatásomban. 

A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartottuk meg közös előadásunkat Korhecz Papp Zsuzsanna szabadkai festő-restaurátor művésszel Falkoner Ferenc budai festő művészetéről és festéstechnikájáról. A konferencia teljes programja a mellékletet letöltve olvasható.

“CSODÁLKOZOM RAJTAD, TE FAL, HOGY NEM ROSKADTÁL MÉG ÖSSZE ENNYI MÉLTATLAN IROMÁNY TERHE ALATT.” (Pompeii)
A magyar Büntető törvénykönyv szerint a közterületek rongálása alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ha a kár több mint kétszázezer forint, vagy ha műemléket, szobrot, templomot, sírt rongálnak meg, akkor a maximális büntetés három évig terjedő szabadságvesztés. Amennyiben a kár több mint kétmillió forint, a büntetés egytől öt évig terjedhet, ha pedig több mint ötvenmillió forint, akkor a büntetés a két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is elérheti.

Jön a hideg és a fűtési szezon. A legnagyobb veszély a műtárgyakra nézve a fűtés időszaka, amikor kint tartósan alacsony a hőmérséklet. Ha bent fűtünk, a hőmérséklet nő, a relatív páratartalom (RH) pedig lecsökken, a falak felmelegednek, s kiközvetítik a fűtésből származó energiát. A nedvesség a falból oda vándorol, ahol száraz a levegő, majd elpárolog. Ettől drasztikusan leesik a belső tér relatív páratartalma.

A KRONOGRAMMA általában latin nyelven íródott felirat, melynek bizonyos betűit római számokként is értelmezhetjük. Összeadva őket egy évszámot kapunk. (I=1   V=5   X=10   L=50   C=100   D=500   M=1000) A kronogrammát a római korban találták ki, de később is népszerű volt a reneszánsz és barokk idején. A szövegben található római számokat általában kiemelték, megnagyobbították, megvastagították, vagy más színűre festették. Szabályos kronogrammáról akkor beszélünk, ha a szó összes betűje római számnak felel meg.

A Mátrai Erőmű bükkábrányi bányájában találtak a 3 méter átmérőjű törzsekre 2007-ben. Az ősfák a miskolci Pannon-tenger Múzeumban tekinthetők meg. A megtalált 16 fatörzs egy állva maradt erdő részét képezte. Ekkora ősi erdőrészletet még sehol nem fedeztek fel a világon. “Hétmillió év alatt nem kövültek meg, melynek oka a gyors, hirtelen betemetődés, az oxigéntől elzárt, reduktív környezet, a fák anyagának kitűnő tulajdonságai és a rétegvíz kis oldott kovasavtartalma volt.”- mondta el egy interjúban Honti Szabolcs biológus, informatikus 2007-ben.

Ezt a fotót a Tabánon járva készítettem, ahol egy hintából csodálkoztam rá a Budavári Palotára. Ha rátekintek, mindig eszembejut, hogy ez egy barokk épület, melynek látványban köze sincs középkori uralkodóink gótikus lakhelyéhez. A palota középkori múltjához az BTM Vármúzeumán keresztül vezet folyosó. Le kell “ereszkednünk” a palota pincéjébe, mert a középkori palotaszint mélyebben húzódik. Gyertek utánam!

Oldalak