Blog

A Magyar Képzőművészeti Egyetem II. éves hallgatóinak tartott előadásom képanyaga a magyarországi barokk festészet gyöngyszemeit tartalmazza. A 17-18. századi épület-dekorációk osztrák és lombard mesterek munkái. Hazánkban dolgozott Franz Anton Maulbertsch - kinek nevéhez a sümegi plébániatemplom kifestése fűződik - vagy Johann Lucas Kracker, az egri Líceum könyvtártermében látható bravúros Tridenti zsinat mennyezetképével sokakat lenyűgöző festő. 

Az alábbi képanyagot a Magyar Képzőművészeti Egyetem II. évfolyamos hallgatóinak tartott művészettörténet előadásomhoz állítottam össze, mely ízelítőt nyújt a 17-18. századi Magyarország legjelentősebb egyházi és világi építkezéseiből és szobrászati teljesítményéből. Az ellenreformáció idején a római Il Gesú templom vált a jezsuita megrendelésű barokk templomok prototípusává. A 17. századi Magyarország legelső barokk temploma, a nagyszombati jezsuita templom (1637) is ezt a mintát követte, kiegészülve a magyar barokk templomokra oly jellemző homlokzati két toronnyal, mely osztrák hatás eredménye. 

A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartottuk meg közös előadásunkat Korhecz Papp Zsuzsanna szabadkai festő-restaurátor művésszel Falkoner Ferenc budai festő művészetéről és festéstechnikájáról. A konferencia teljes programja a mellékletet letöltve olvasható.

“CSODÁLKOZOM RAJTAD, TE FAL, HOGY NEM ROSKADTÁL MÉG ÖSSZE ENNYI MÉLTATLAN IROMÁNY TERHE ALATT.” (Pompeii)
A magyar Büntető törvénykönyv szerint a közterületek rongálása alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ha a kár több mint kétszázezer forint, vagy ha műemléket, szobrot, templomot, sírt rongálnak meg, akkor a maximális büntetés három évig terjedő szabadságvesztés. Amennyiben a kár több mint kétmillió forint, a büntetés egytől öt évig terjedhet, ha pedig több mint ötvenmillió forint, akkor a büntetés a két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is elérheti.

Jön a hideg és a fűtési szezon. A legnagyobb veszély a műtárgyakra nézve a fűtés időszaka, amikor kint tartósan alacsony a hőmérséklet. Ha bent fűtünk, a hőmérséklet nő, a relatív páratartalom (RH) pedig lecsökken, a falak felmelegednek, s kiközvetítik a fűtésből származó energiát. A nedvesség a falból oda vándorol, ahol száraz a levegő, majd elpárolog. Ettől drasztikusan leesik a belső tér relatív páratartalma.

A KRONOGRAMMA általában latin nyelven íródott felirat, melynek bizonyos betűit római számokként is értelmezhetjük. Összeadva őket egy évszámot kapunk. (I=1   V=5   X=10   L=50   C=100   D=500   M=1000) A kronogrammát a római korban találták ki, de később is népszerű volt a reneszánsz és barokk idején. A szövegben található római számokat általában kiemelték, megnagyobbították, megvastagították, vagy más színűre festették. Szabályos kronogrammáról akkor beszélünk, ha a szó összes betűje római számnak felel meg.

A Mátrai Erőmű bükkábrányi bányájában találtak a 3 méter átmérőjű törzsekre 2007-ben. Az ősfák a miskolci Pannon-tenger Múzeumban tekinthetők meg. A megtalált 16 fatörzs egy állva maradt erdő részét képezte. Ekkora ősi erdőrészletet még sehol nem fedeztek fel a világon. “Hétmillió év alatt nem kövültek meg, melynek oka a gyors, hirtelen betemetődés, az oxigéntől elzárt, reduktív környezet, a fák anyagának kitűnő tulajdonságai és a rétegvíz kis oldott kovasavtartalma volt.”- mondta el egy interjúban Honti Szabolcs biológus, informatikus 2007-ben.

Ezt a fotót a Tabánon járva készítettem, ahol egy hintából csodálkoztam rá a Budavári Palotára. Ha rátekintek, mindig eszembejut, hogy ez egy barokk épület, melynek látványban köze sincs középkori uralkodóink gótikus lakhelyéhez. A palota középkori múltjához az BTM Vármúzeumán keresztül vezet folyosó. Le kell “ereszkednünk” a palota pincéjébe, mert a középkori palotaszint mélyebben húzódik. Gyertek utánam!

O salutaris hostia + Feljött immár az a csillag (Csíkszerda)

https://www.youtube.com/watch?v=Z-sk-tNkhG0

Hans Zimmer: Aurora

https://www.youtube.com/watch?v=1oTbyENpX58

Agnus Dei- Sacred Choral Music

https://www.youtube.com/watch?v=aRwhkBAeheM

A Fedél Nélkül című utcalap nem válhatott volna művészeti lappá, ha Kepe Róbert főszerkesztő nem talál rá olyan hajléktalan tehetségekre, mint amilyen Leé József költő is volt. Élete utolsó 10 évében kezdett csak a versírásba, de ez a 10 év elég is volt számára ahhoz, hogy maradandót alkosson. 2016-ban posztumusz verseskötete jelent meg a Menhely Alapítvány kiadásában. 

Oldalak