Blog

Schönberger Armand (1885-1974), a XX. századi magyar művészet egyik kiválósága az 1920-30-as években találta meg egyéni hangját kubista-expresszionista-futurista látásmódban alkotva. Legérettebb időszakának művei részben elpusztultak, részben pedig szétszóródtak, ezért is oly nagy jelentőségű az idén nyilvántartásba kerülő, magántulajdonban lévő Gyümölcsárusnő című festménye, melyet 2015-ben restauráltam Szalai Veronika papír-restaurátor vezetésével.

A síri leplek története a 12. századig nyúlik vissza. A bizánci görögök által kedvelt késő-középkori temetési ábrázolásokat Hans Belting, nagy Bizánc-kutató művészettörténész szerint a torinói lepel ösztönözhette. Az ezüst- és aranysodronnyal gazdagon hímzett, 200x72 cm méretű thesszaloniki epitáphiosz egyike a legragyogóbb alkotásoknak. Tanulmányomban a síri leplek eredetét, helyét a kultuszban valamint ábrázolási típusait foglaltam össze. 

“Testet öltött írások – a középkori bibliai képek valóban azok. Itt még minden a Szót követi, a szó szoros, és ettől fogva naiv értelmében. Ebben a naivitásban rejlik az ábrázolások átütő ereje. Kódexek lapjairól, épületek falairól mentem most át őket vizualitásba fulladó 21. századunkba. Alkalmazott művészet ez, inkább mesterség, ahol az anyag és a technika őszinte, leplezetlen módon van jelen. Én is kézi munkával, azaz kézimunkával alkotom őket újra”. – olvasható Tettamanti Zsófia bemutatkozása az Ars Sacra Fesztivál keretében megrendezett - TESTET ÖLTENI – BIBLIAI TÖRTÉNETEK - című kiállítás ismertetőjében. 

„Elég neked az én kegyelmem, mert az erő a gyöngeségben nyilvánul meg teljesen.” (2Kor 12,9)

Győrből Tihany felé haladva, a Szent Benedek Zarándoklaton eszembe jutott egy ismerősöm megjegyzése: “Zsófi! Te nem csak akkor restaurálsz, amikor dolgozol, hanem állandóan, életed minden területén”. Ekkor döbbentem rá, hogy sokkal mélyebbek az összefüggések munkám és lelki alkatom között, mint ahogy azt korábban gondoltam. Az élet különböző területeinek kapcsolódási pontjai jobban megerősítenek feladatomban, hivatásomban, élethivatásomban. 

A Magyar Képzőművészeti Egyetem II. éves hallgatóinak tartott előadásom képanyaga a magyarországi barokk festészet gyöngyszemeit tartalmazza. A 17-18. századi épület-dekorációk osztrák és lombard mesterek munkái. Hazánkban dolgozott Franz Anton Maulbertsch - kinek nevéhez a sümegi plébániatemplom kifestése fűződik - vagy Johann Lucas Kracker, az egri Líceum könyvtártermében látható bravúros Tridenti zsinat mennyezetképével sokakat lenyűgöző festő. 

Az alábbi képanyagot a Magyar Képzőművészeti Egyetem II. évfolyamos hallgatóinak tartott művészettörténet előadásomhoz állítottam össze, mely ízelítőt nyújt a 17-18. századi Magyarország legjelentősebb egyházi és világi építkezéseiből és szobrászati teljesítményéből. Az ellenreformáció idején a római Il Gesú templom vált a jezsuita megrendelésű barokk templomok prototípusává. A 17. századi Magyarország legelső barokk temploma, a nagyszombati jezsuita templom (1637) is ezt a mintát követte, kiegészülve a magyar barokk templomokra oly jellemző homlokzati két toronnyal, mely osztrák hatás eredménye. 

A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartottuk meg közös előadásunkat Korhecz Papp Zsuzsanna szabadkai festő-restaurátor művésszel Falkoner Ferenc budai festő művészetéről és festéstechnikájáról. A konferencia teljes programja a mellékletet letöltve olvasható.

“CSODÁLKOZOM RAJTAD, TE FAL, HOGY NEM ROSKADTÁL MÉG ÖSSZE ENNYI MÉLTATLAN IROMÁNY TERHE ALATT.” (Pompeii)
A magyar Büntető törvénykönyv szerint a közterületek rongálása alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ha a kár több mint kétszázezer forint, vagy ha műemléket, szobrot, templomot, sírt rongálnak meg, akkor a maximális büntetés három évig terjedő szabadságvesztés. Amennyiben a kár több mint kétmillió forint, a büntetés egytől öt évig terjedhet, ha pedig több mint ötvenmillió forint, akkor a büntetés a két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is elérheti.

Jön a hideg és a fűtési szezon. A legnagyobb veszély a műtárgyakra nézve a fűtés időszaka, amikor kint tartósan alacsony a hőmérséklet. Ha bent fűtünk, a hőmérséklet nő, a relatív páratartalom (RH) pedig lecsökken, a falak felmelegednek, s kiközvetítik a fűtésből származó energiát. A nedvesség a falból oda vándorol, ahol száraz a levegő, majd elpárolog. Ettől drasztikusan leesik a belső tér relatív páratartalma.

A KRONOGRAMMA általában latin nyelven íródott felirat, melynek bizonyos betűit római számokként is értelmezhetjük. Összeadva őket egy évszámot kapunk. (I=1   V=5   X=10   L=50   C=100   D=500   M=1000) A kronogrammát a római korban találták ki, de később is népszerű volt a reneszánsz és barokk idején. A szövegben található római számokat általában kiemelték, megnagyobbították, megvastagították, vagy más színűre festették. Szabályos kronogrammáról akkor beszélünk, ha a szó összes betűje római számnak felel meg.

Oldalak