Blog

Az alábbi képanyagot a Magyar Képzőművészeti Egyetem II. évfolyamos hallgatóinak tartott művészettörténet előadásomhoz állítottam össze, mely ízelítőt nyújt a 17-18. századi Magyarország legjelentősebb egyházi és világi építkezéseiből és szobrászati teljesítményéből. Az ellenreformáció idején a római Il Gesú templom vált a jezsuita megrendelésű barokk templomok prototípusává. A 17. századi Magyarország legelső barokk temploma, a nagyszombati jezsuita templom (1637) is ezt a mintát követte, kiegészülve a magyar barokk templomokra oly jellemző homlokzati két toronnyal, mely osztrák hatás eredménye. 

A Liber floridus (‘A virágok könyve’) egy középkori enciklopédikus mű, mely a világot növények képében mutatja be. A flamand St-Omeri Lambert kanonok 1120 körül írt kéziratának szövegei és részletes illusztrációi a középkori növényszimbolika fontos forrásai. Ebben található Jézus nyolc boldogságról szóló tanításának nyolc fával történő megjelenítése. Közel-keleti és mediterrán tájakon kalandozva a cédrus, ciprus, pálma, rózsa, olajfa, platán, terebint és szőlő kultuszának, szimbolikájának valamint ikonográfiájának bemutatása olvasható az alábbiakban, illusztrálva ókori, középkori és újkori, szakrális és világi témájú műalkotásokkal. (A képek belenagyíthatók.)

Ég szülte földet / Föld szülte fát / Fa szülte ágát / Ága szülte bimbaját / Bimbaja szülte virágját / Virágja szülte Szent Annát / Szent Anna szülte Máriát / Mária szülte Krisztus urunkat, / A világ megváltóját.[1] (búcsúszentlászlói archaikus népi imádság)

„A ház az ember építőanyagba átvitt jelenléte", de a lélek képviselete a képzőművészetben és az irodalomban is. "Maga az építés, épület szó: az ép, vagyis egészséges, nem hiányos, teljes jelentésű szóból ered… minálunk. De az alapozás, a fundamentum-rakás szótól a lépcsőn, kapun, tornyon át a betetőzésig – bármi lehet bölcseleti metafora." - írja Páskándi Géza A házak nyelve és a nyelvek háza című kéziratában. [1]

A Santa Casa, a “Szent Ház” jóval Lourdes, Fatima és Medjugorje előtt Európa legfontosabb Mária-kegyhelye volt. A legendáról - mely annak hagyományát őrzi, miként került Mária názáreti háza az olaszországi Loretóba – a középkortól kezdve számtalan képi ábrázolás született. Képgalériában mutatom be az eddig gyűjtött képeket a történeti leírást követően. Michael Hesemann német történész írásából szemezgettem (A Názáreti Mária ,Szent István Társulat, Bp., 2012).  

Egy korábban írt viselettörténeti dolgozatom témájául a XIX-XX. századi férfi díszöltözet részeinek bemutatását választottam, ekkor figyeltem fel a szegények orvosának, Boldog Batthyány-Strattmann Lászlónak díszmagyarjára. Visszafogott, puritán egyéniségét ismerve nem meglepő, hogy nem öltötte magára gyakran a bécsi divatszalonban készült díszmagyart, mely Ferenc József 1867. évi koronázásának alkalmára készülhetett.

Schönberger Armand (1885-1974), a XX. századi magyar művészet egyik kiválósága az 1920-30-as években találta meg egyéni hangját kubista-expresszionista-futurista látásmódban alkotva. Legérettebb időszakának művei részben elpusztultak, részben pedig szétszóródtak, ezért is oly nagy jelentőségű az idén nyilvántartásba kerülő, magántulajdonban lévő Gyümölcsárusnő című festménye, melyet 2015-ben restauráltam Szalai Veronika papír-restaurátor vezetésével.

A síri leplek története a 12. századig nyúlik vissza. A bizánci görögök által kedvelt késő-középkori temetési ábrázolásokat Hans Belting, nagy Bizánc-kutató művészettörténész szerint a torinói lepel ösztönözhette. Az ezüst- és aranysodronnyal gazdagon hímzett, 200x72 cm méretű thesszaloniki epitáphiosz egyike a legragyogóbb alkotásoknak. Tanulmányomban a síri leplek eredetét, helyét a kultuszban valamint ábrázolási típusait foglaltam össze. 

O salutaris hostia + Feljött immár az a csillag (Csíkszerda)

https://www.youtube.com/watch?v=Z-sk-tNkhG0

Hans Zimmer: Aurora

https://www.youtube.com/watch?v=1oTbyENpX58

Agnus Dei- Sacred Choral Music

https://www.youtube.com/watch?v=aRwhkBAeheM

Egy afrikai eredetű népmese énekimprovizációjával lépett fel közel 150 tagot számláló kórusunk, a Csíkszerda. “Obadiale egy fiatal férfi, aki gyermeke születése után vadászni indul. Az erdőben olyan gyönyörű éneket hall, amelyhez hasonlót még soha nem hallott. A hangot követve rátalál a világ legszebb dalát éneklő madárra, és vendégségbe hívja a falujába. Obadiale apja, a törzsfőnök nem örül az ismeretlennek, de fia kérésére beleegyezik, hogy náluk mulasson a madár. A vendég hajnalra eltűnik... 

Oldalak