Blog

Ég szülte földet / Föld szülte fát / Fa szülte ágát / Ága szülte bimbaját / Bimbaja szülte virágját / Virágja szülte Szent Annát / Szent Anna szülte Máriát / Mária szülte Krisztus urunkat, / A világ megváltóját.[1] (búcsúszentlászlói archaikus népi imádság)

„A ház az ember építőanyagba átvitt jelenléte", de a lélek képviselete a képzőművészetben és az irodalomban is. "Maga az építés, épület szó: az ép, vagyis egészséges, nem hiányos, teljes jelentésű szóból ered… minálunk. De az alapozás, a fundamentum-rakás szótól a lépcsőn, kapun, tornyon át a betetőzésig – bármi lehet bölcseleti metafora." - írja Páskándi Géza A házak nyelve és a nyelvek háza című kéziratában. [1]

A Santa Casa, a “Szent Ház” jóval Lourdes, Fatima és Medjugorje előtt Európa legfontosabb Mária-kegyhelye volt. A legendáról - mely annak hagyományát őrzi, miként került Mária názáreti háza az olaszországi Loretóba – a középkortól kezdve számtalan képi ábrázolás született. Képgalériában mutatom be az eddig gyűjtött képeket a történeti leírást követően. Michael Hesemann német történész írásából szemezgettem (A Názáreti Mária ,Szent István Társulat, Bp., 2012).  

Egy korábban írt viselettörténeti dolgozatom témájául a XIX-XX. századi férfi díszöltözet részeinek bemutatását választottam, ekkor figyeltem fel a szegények orvosának, Boldog Batthyány-Strattmann Lászlónak díszmagyarjára. Visszafogott, puritán egyéniségét ismerve nem meglepő, hogy nem öltötte magára gyakran a bécsi divatszalonban készült díszmagyart, mely Ferenc József 1867. évi koronázásának alkalmára készülhetett.

Schönberger Armand (1885-1974), a XX. századi magyar művészet egyik kiválósága az 1920-30-as években találta meg egyéni hangját kubista-expresszionista-futurista látásmódban alkotva. Legérettebb időszakának művei részben elpusztultak, részben pedig szétszóródtak, ezért is oly nagy jelentőségű az idén nyilvántartásba kerülő, magántulajdonban lévő Gyümölcsárusnő című festménye, melyet 2015-ben restauráltam Szalai Veronika papír-restaurátor vezetésével.

A síri leplek története a 12. századig nyúlik vissza. A bizánci görögök által kedvelt késő-középkori temetési ábrázolásokat Hans Belting, nagy Bizánc-kutató művészettörténész szerint a torinói lepel ösztönözhette. Az ezüst- és aranysodronnyal gazdagon hímzett, 200x72 cm méretű thesszaloniki epitáphiosz egyike a legragyogóbb alkotásoknak. Tanulmányomban a síri leplek eredetét, helyét a kultuszban valamint ábrázolási típusait foglaltam össze. 

“Testet öltött írások – a középkori bibliai képek valóban azok. Itt még minden a Szót követi, a szó szoros, és ettől fogva naiv értelmében. Ebben a naivitásban rejlik az ábrázolások átütő ereje. Kódexek lapjairól, épületek falairól mentem most át őket vizualitásba fulladó 21. századunkba. Alkalmazott művészet ez, inkább mesterség, ahol az anyag és a technika őszinte, leplezetlen módon van jelen. Én is kézi munkával, azaz kézimunkával alkotom őket újra”. – olvasható Tettamanti Zsófia bemutatkozása az Ars Sacra Fesztivál keretében megrendezett - TESTET ÖLTENI – BIBLIAI TÖRTÉNETEK - című kiállítás ismertetőjében. 

„Elég neked az én kegyelmem, mert az erő a gyöngeségben nyilvánul meg teljesen.” (2Kor 12,9)

Győrből Tihany felé haladva, a Szent Benedek Zarándoklaton eszembe jutott egy ismerősöm megjegyzése: “Zsófi! Te nem csak akkor restaurálsz, amikor dolgozol, hanem állandóan, életed minden területén”. Ekkor döbbentem rá, hogy sokkal mélyebbek az összefüggések munkám és lelki alkatom között, mint ahogy azt korábban gondoltam. Az élet különböző területeinek kapcsolódási pontjai jobban megerősítenek feladatomban, hivatásomban, élethivatásomban. 

A Magyar Képzőművészeti Egyetem II. éves hallgatóinak tartott előadásom képanyaga a magyarországi barokk festészet gyöngyszemeit tartalmazza. A 17-18. századi épület-dekorációk osztrák és lombard mesterek munkái. Hazánkban dolgozott Franz Anton Maulbertsch - kinek nevéhez a sümegi plébániatemplom kifestése fűződik - vagy Johann Lucas Kracker, az egri Líceum könyvtártermében látható bravúros Tridenti zsinat mennyezetképével sokakat lenyűgöző festő. 

Az alábbi képanyagot a Magyar Képzőművészeti Egyetem II. évfolyamos hallgatóinak tartott művészettörténet előadásomhoz állítottam össze, mely ízelítőt nyújt a 17-18. századi Magyarország legjelentősebb egyházi és világi építkezéseiből és szobrászati teljesítményéből. Az ellenreformáció idején a római Il Gesú templom vált a jezsuita megrendelésű barokk templomok prototípusává. A 17. századi Magyarország legelső barokk temploma, a nagyszombati jezsuita templom (1637) is ezt a mintát követte, kiegészülve a magyar barokk templomokra oly jellemző homlokzati két toronnyal, mely osztrák hatás eredménye. 

Oldalak