Blog

Dr. Vörös Győző ókorkutató, akadémikus Vízkereszt ünnepén tartott budavári előadását hallgatva nem kisebb célt tűztem ki magam elé, mint a Machaerus "csúcsát". Nagy nemzetközi érdeklődés övezi a magyar kutató által vezetett feltárási munkát, melynek befejezését 2029-re, Keresztelő Szent János halálának kétezredik évfordulójára tervezik. 2012-ben Machaerus fotója a Biblical Archaeology Review címlapján látott napvilágot, 2013-ban és 2015-ben pedig angol nyelvű könyv jelent meg róla a milánói Edizioni Terra Santa kiadónál (Machaerus I. és Machaerus II.). 

Palmyra szépséges királynője, Zénobia meghódította a római Közel-Kelet nagy részét. Antiochiánál elszenvedett veresége után fogolyként vonult fel Aurelianus császár diadalmenetében. Herbert Gustave Schmalz, angol preraffaelita festő képén még egy utolsó pillantást vet városára, melynek létezéséről sokáig csak a történeti feljegyzésekből tudhattunk. Palmyra 1751-ig aludta mély álmát, míg Robert Wood el nem jutott a romokig. Ennek a városnak volt szerelmese Hálad Aszaád régészprofesszor is, akit 2015. augusztus 18-án fejeztek le a dzsihádisták, majd többezer éves műemlékeket is elpusztítottak. 

A "zarándoklat" a 2011-es angol ismeretterjesztő fimsorozat (East to West) állomásain halad végig, olyan megállókat és mérföldköveket érintve, mint Göbekli Tepe, Catal Höyük, Sha'ar Hagolan, Mari, Hattusas, Babilon, Milétosz, Nemrut-hegy, Ahet-Aton, Jeruzsálem, Epheszosz, Petra, Palmyra, Mekka, Damaszkusz, Fusztat (Kairó), Cordoba. 

Zsuzsanna és a vének történetének ábrázolása rendkívül népszerű volt a 17-18. században. A Szentírás szerint Zsuzsanna, a szépséges istenfélő asszony éppen a kertben fürdőzött, mikor a tisztátalan vágyaktól fűtött vének rátörtek és megzsarolták. Miután Zsuzsanna visszautasította őket, bosszúból rosszhírét keltették. Az assszonyt házasságtörés vádjával meghurcolták, Dániel próféta azonban bölcsességével fényt derített az igazságra, megmenekítve az ártatlan áldozatot a gyalázattól és a megkövezés büntetésétől.

Május a Szűzanya hónapja. Ebben a hónapban minden este felhangzik katolikus templomainkban a Loretói litánia, mely Máriát köszöntő és segítségül hívó imádság. A Szűzanyát 52-féleképpen megszólító könyörgést alapformájában 48 megnevezéssel 1500 körül már nyilvánosan imádkozták Loretóban. A 48 invokációból 13 Isten szűz Anyját, 5 az erények hordozóját, 13 az ószövetségi előképekben jövendölt Máriát, 5 az oltalmazót, 12 pedig a királynőt kéri: „könyörögj érettünk!”

A Liber floridus (‘A virágok könyve’) egy középkori enciklopédikus mű, mely a világot növények képében mutatja be. A flamand St-Omeri Lambert kanonok 1120 körül írt kéziratának szövegei és részletes illusztrációi a középkori növényszimbolika fontos forrásai. Ebben található Jézus nyolc boldogságról szóló tanításának nyolc fával történő megjelenítése. Közel-keleti és mediterrán tájakon kalandozva a cédrus, ciprus, pálma, rózsa, olajfa, platán, terebint és szőlő kultuszának, szimbolikájának valamint ikonográfiájának bemutatása olvasható az alábbiakban, illusztrálva ókori, középkori és újkori, szakrális és világi témájú műalkotásokkal. (A képek belenagyíthatók.)

Ég szülte földet / Föld szülte fát / Fa szülte ágát / Ága szülte bimbaját / Bimbaja szülte virágját / Virágja szülte Szent Annát / Szent Anna szülte Máriát / Mária szülte Krisztus urunkat, / A világ megváltóját.[1] (búcsúszentlászlói archaikus népi imádság)

„A ház az ember építőanyagba átvitt jelenléte", de a lélek képviselete a képzőművészetben és az irodalomban is. "Maga az építés, épület szó: az ép, vagyis egészséges, nem hiányos, teljes jelentésű szóból ered… minálunk. De az alapozás, a fundamentum-rakás szótól a lépcsőn, kapun, tornyon át a betetőzésig – bármi lehet bölcseleti metafora." - írja Páskándi Géza A házak nyelve és a nyelvek háza című kéziratában. [1]

A Santa Casa, a “Szent Ház” jóval Lourdes, Fatima és Medjugorje előtt Európa legfontosabb Mária-kegyhelye volt. A legendáról - mely annak hagyományát őrzi, miként került Mária názáreti háza az olaszországi Loretóba – a középkortól kezdve számtalan képi ábrázolás született. Képgalériában mutatom be az eddig gyűjtött képeket a történeti leírást követően. Michael Hesemann német történész írásából szemezgettem (A Názáreti Mária ,Szent István Társulat, Bp., 2012).  

Egy korábban írt viselettörténeti dolgozatom témájául a XIX-XX. századi férfi díszöltözet részeinek bemutatását választottam, ekkor figyeltem fel a szegények orvosának, Boldog Batthyány-Strattmann Lászlónak díszmagyarjára. Visszafogott, puritán egyéniségét ismerve nem meglepő, hogy nem öltötte magára gyakran a bécsi divatszalonban készült díszmagyart, mely Ferenc József 1867. évi koronázásának alkalmára készülhetett.

Oldalak