Blog

A csodatevő Częstochowai Fekete Madonna-ikon 1717-es megkoronázása után vált különösen ismertté Közép-Európában, de Kelet-európai tisztelete is figyelemre méltó. A lengyel kegykép kultusza Keleten elsősorban azokon a rusz területeken bontakozott ki, melyek a történelem évszázadai során Lengyelország részét képezték. Lviv (lengyelül Lwów) város latin katedrálisában ajánlotta fel hazáját a Szűzanyának 1656-ban János Kázmér lengyel király, miután egy évvel korábban a svéd hadsereg túlerejével szemben sikerült megvédeni a częstochowai pálos kolostort. Ukrajna nyugati részén jelentős számú lengyel népesség él.

A pálos az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend, melyet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapított, mikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. “Első központjuk, Pilisszentkereszt után először szentkereszti remetéknek nevezték őket, a pálos elnevezést a 14. század 20-as évei óta használták.”[1] I. Nagy Lajos magyar király (1342-1382), aki nagy tisztelője volt a pálosoknak, nem csak az ország egyik védőszentjévé választotta Szent Pált, de földi maradványait is elhozatta Velencéből a rend 1301-1308 között épített főkolostorába, Budaszentlőrincre

Európa-szerte 450-500-ra becsülik a Fekete Madonnák számát, a sötét bőrszínnel ábrázolt Szűzanya-szobrokat és festményeket, melyek leginkább középkori (12.-15. századi) eredetűek és csodák kötőnek hozzájuk. Számtalan középkori másolattal is találkozunk, melyek a történelem viharaiban odaveszett Madonna-szobrokat pótolták, s számtalan barokk kori másolattal, melyek a legkiemelkedőbb Fekete Madonnák tiszteletét voltak hivatottak máshol is elterjeszteni és kegyelmeket kieszközölni.

A 2021. március 15-i gödöllői templombetörés során a görögkatolikus Szent Kereszt-templom ikonosztázának királyi ajtaja is megsérült, mikor az elkövető festékesdobozt hajított elé. A fehér festék ráfröccsent a bal ajtószárny Gábor arkangyalt, Szent Lukács és Szent Máté evangélistákat ábrázoló ikonjaira, melyek Vasyl Babych és Turetskyy Danylo ukrán ikonfestők 2020-ban felszentelt munkái.

A rózsafüzér titkai című leporelló egy harmonikaszerűen kinyitható 10x7 cm-es zseb-imafüzet, mely tartalmazza a rózsafüzér imádság leírását és a titkok illusztrációit 20 képben. (Megjegyzés 2025: Jelenleg nem kapható, de tervben van az újranyomtatása)

A Szűzanyát 52-féleképpen megszólító könyörgést alapformájában 48 megnevezéssel 1500 körül már nyilvánosan imádkozták Loretóban. A 48 invokációból 13 Isten szűz Anyját, 5 az erények hordozóját, 13 az ószövetségi előképekben jövendölt Máriát, 5 az oltalmazót, 12 pedig a királynőt kéri: „könyörögj érettünk!” Nyomtatásban 1558-ban Kaniziusz Szent Péter kiadásában jelent meg, egyetemes használatát 1691-ben VII. Orbán pápa rendelte el dekrétumában. A Klauber-fivérek metszet-illusztrációi Franz Xaver Dornn Lauretanische Litaney című könyvében jelentek meg 1749-ben Augsburgban. 

Sámuel második könyvének leggyakrabban ábrázolt jelenete: Betsabé (Batseba) a fürdőben. A Dávid király uralkodásáról szóló ószövetségi könyv képes bemutatásához gyűjtött 17-18. századi festmények közül 91-ből 40 db jeleníti meg a fürdőző Betsabét, Urija feleségét, akit palotája tetőteraszáról pillantott meg Dávid.

Sámuel első könyve a királyság megalapításának időszakát mutatja be Izraelben. Sámuel Izrael bírája volt, pap és próféta, aki szembefordult a bálványimádással, s visszaállította az Istentisztelet rendjét a Tóra megtartásával. A vének kérésére királyt kent fel Izrael népének a daliás Saul személyében, aki sok fényes győzelmet aratott a filiszteusokon. Saul jelleme azonban eltorzult, búskomorságba esett, mivel démonok szállták meg. Dávid, a betlehemi Izáj fia tudta csak elűzni őket lantjátékával. Miután egyetlen parittyával legyőzte Góliátot, az óriás termetű filiszteust, Saul féltékennyé vált sikerére, s üldözni kezdte. Isten sugallatára Sámuel Dávidot választotta meg új királynak, s megjósolta Saul bukását.

„Két jó oltást ültetek beléd, ezek: Rut, a moábita, és Naama, az ammonita” – mondta egykor Isten Ábrahámnak. S hiába származott mindkét nő Lótnak és lányainak Szodoma elpusztítását követő vérfertőző kapcsolatából, az Isteni Gondviselés áldásaivá váltak a spirituálisan leromlott Izraeliták sorsára nézve. Rut, a moabita hercegnő, elhagyta régi szokásait, hogy egy célirányosabb, spirituális életet vegyen magára, s betérhessen Izrael gyülekezetébe. Méltóságteljes volt és szerény, aki nem hagyta, hogy a többiek laza viselkedése befolyásolja. Kiérdemelte, hogy a zsidó királyi család tagja legyen, ősanya, kinek dédunokája Dávid király, s leszármazottai közül való a Messiás.  

"Utadon nem a tiéd lesz a dicsőség, mert az Úr egy asszonynak adja kezébe Sziszerát" - mondta Debora prófétaasszony, s valóban egy Jáel nevű nő ölte meg az Istenhez hűtlenné vált Izrael kánaánita elnyomóinak hadvezérét. Rajtuk kívül még számos asszony gyakorolt hatást a bírák korának politikai és katonai eseményeire. Sámson történetében három nő is döntő szerepet játszott: az anya, a feleség és a szerető, Delila. Izrael törzsei között is egy nő megerőszakolása vezetett polgárháborúhoz, s újabb nők elrablása adott csak lehetőséget a békekötésre. Jiftach leánya azonban önként vállalta az áldozatot, hogy atyja hű maradhasson Istenhez. A Bírák könyvének illusztrálásához 101 barokk festményt válogattam. 

Oldalak