A csodatevő Częstochowai Fekete Madonna-ikon 1717-es megkoronázása után vált különösen ismertté Közép-Európában, de Kelet-európai tisztelete is figyelemre méltó. A lengyel kegykép kultusza Keleten elsősorban azokon a rusz területeken bontakozott ki, melyek a történelem évszázadai során Lengyelország részét képezték. Lviv (lengyelül Lwów) város latin katedrálisában ajánlotta fel hazáját a Szűzanyának 1656-ban János Kázmér lengyel király, miután egy évvel korábban a svéd hadsereg túlerejével szemben sikerült megvédeni a częstochowai pálos kolostort. Ukrajna nyugati részén jelentős számú lengyel népesség él.

A Fekete Madonnák titokzatos világa sokakat megérintett már. Én is átszűrtem magamon, hogy átfogó képet kaphassak a sötét középkor óta tisztelt fekete menyasszonyról, akit a “fekete haláltól” és a török félhold árnyékától rettegő ember sötét félelmei is átitattak a történelem folyamán. Feketesége teológiai értelemmel bír, melynek mielőbbi tisztázása segít majd megérteni, nem minden fekete Madonna Fekete Madonna.

A 2021. március 15-i gödöllői templombetörés során a görögkatolikus Szent Kereszt-templom ikonosztázának királyi ajtaja is megsérült, mikor az elkövető festékesdobozt hajított elé. A fehér festék ráfröccsent a bal ajtószárny Gábor arkangyalt, Szent Lukács és Szent Máté evangélistákat ábrázoló ikonjaira, melyek Vasyl Babych és Turetskyy Danylo ukrán ikonfestők 2020-ban felszentelt munkái.

A Szűzanyát 52-féleképpen megszólító könyörgést alapformájában 48 megnevezéssel 1500 körül már nyilvánosan imádkozták Loretóban. A 48 invokációból 13 Isten szűz Anyját, 5 az erények hordozóját, 13 az ószövetségi előképekben jövendölt Máriát, 5 az oltalmazót, 12 pedig a királynőt kéri: „könyörögj érettünk!” Nyomtatásban 1558-ban Kaniziusz Szent Péter kiadásában jelent meg, egyetemes használatát 1691-ben VII. Orbán pápa rendelte el dekrétumában. A Klauber-fivérek metszet-illusztrációi Franz Xaver Dornn Lauretanische Litaney című könyvében jelentek meg 1749-ben Augsburgban.