Blog

A Fedél Nélkül című utcalap nem válhatott volna művészeti lappá, ha Kepe Róbert főszerkesztő nem talál rá olyan hajléktalan tehetségekre, mint amilyen Leé József költő is volt. Élete utolsó 10 évében kezdett csak a versírásba, de ez a 10 év elég is volt számára ahhoz, hogy maradandót alkosson. 2016-ban posztumusz verseskötete jelent meg a Menhely Alapítvány kiadásában. 

A késő középkorban és az újkor elején számtalan művész megpróbálta a Torinói halotti leplen látható Megfeszített képét pontosan lemásolni, de félig sem megnyugtató eredménnyel. A legzseniálisabb művészek sem gondolták azt - amit a fényképezés feltalálása óta tudunk - hogy a leplen látható testlenyomat egy fotográfiai negatív, vagyis a Lepelről készített fényképek fotónegatívja láttatja a pozitív képet. Eredetiségét sokáig megkérdőjelezték az 1988-ban végzett C14-es szénizotópos kormeghatározás  eredményei miatt, mígnem a lepel 2003-as restaurálása során kiderült, hogy a korábban vizsgált minták mindegyikét egy tűzeset utáni középkori kiegészítésből vették.

A saját összeállítású darab rétegei különböző korokból származnak, erre az egy hétvégére mégis teljes egységgé formálódnak. Az Apokrif magját Simon Péter töredékesen fennmaradt evangéliumi szövege adja a 3-4. századból, mely egy fiktív, a kórus által kitalált móduszban szólal meg két női (!) mesélő szájából. A darab zenei súlypontját Deák-Bárdos György 1930-as években írt és egyben szinte soha nem hallható Parasceve című kórusműciklusa adja. Ez a két gyökeresen eltérő világ egészül ki a korai magyar többszólamúság Eperjesi Graduáléból származó zsoltárfeldolgozásaival és népénekekkel.

Moziba mentem, a Művész Moziba. A film csendben és lassan kezdődött. Senki sem nyúlt a popcorn után, méltatlan lett volna. Ekkor érkezett meg a fiatal pár a mellettem lévő két szabad helyre. A képek peregtek, ők félhangosan beszélgettek. "Még nem érkeztünk meg!"- súgta oda a lány a fiúnak. A film lassan hömpölygött. Drámai volt, de szép és elgondolkodtató, humorral fűszerezve. Minden elvárásomnak megfelelt. Két óra múlva újból néma csend. Percekig ültünk a film hatását élvezve. Kivéve a fiatal párt. Hosszas fészkalódás után elhagyták a termet. "Még nem érkeztünk meg." - jutott eszembe a lány első mondata. (A Testről és lélekről c. film vetítésén)

A rózsafüzér titkai című leporelló egy harmonikaszerűen kinyitható 10x7 cm-es zseb-imafüzet, mely tartalmazza a rózsafüzér imádság leírását és a titkok illusztrációit 20 képben. Megrendelni az imrik.restaurator@gmail.com emailcímen vagy a 0630/3143006 telefonszámon lehet.  Ára: 1500,-Ft/db. 

Minden idők legsikeresebb Csíkszerda-produkciója ismét életre kel!

Vágy, vándorlás, szerelem, küzdelem, beteljesülés - Balázs Béla meséje a Királylányról és a Királyfiról, akik a viszontagságok ellenére egymáséi lesznek. A kizárólag magyar népdalok és népi szövegek felhasználásával megelevenedő történetet ezúttal a 120 tagú Csíkhétfő tolmácsolja.

O Sapientia…! O Adonai…! O Radix Jesse…! O Clavis David…! O Oriens…! O Rex Gentium…! O Emmanuel…!

Ó,Bölcsesség…! Ó, Szövetség Istene…! Ó, Jessze gyökere…! Ó, Dávid kulcsa…! Ó,Napkelet…! Ó, nemzetek királya…! Ó, velünk lakó Isten…! 

Arra vállalkoztam, hogy összegyűjtöm a Częstochowai Madonna összes magyarországi kegyképmásolatának fotóját, és bemutatom ezen az oldalon. Igyekszem másokban is felkelteni az érdeklődést, hogy minél többen megélhessük a közösségi összefogás örömét.  Eddig néhány profi fotóson kívül zömmel amatőrök munkáit használtam fel, de az interneten talált képek közül is válogattam. Azt szeretném, hogy a Madonnán keresztül minél több ember összekapcsolódjon egy szép ügy érdekében. Szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik ezidáig időt és energiát szántak rá, hogy kérésemre fényképeket készítsenek, nevüket abc sorrendben közlöm zárójelben a helyszín nevével, ahol fotóztak.

A pálos az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend, melyet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapított, mikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. “Első központjuk, Pilisszentkereszt után először szentkereszti remetéknek nevezték őket, a pálos elnevezést a 14. század 20-as évei óta használták.”[1] I. Nagy Lajos magyar király (1342-1382), aki nagy tisztelője volt a pálosoknak, nem csak az ország egyik védőszentjévé választotta Szent Pált, de földi maradványait is elhozatta Velencéből a rend 1301-1308 között épített főkolostorába, Budaszentlőrincre

A Fekete Madonnák titokzatos világa sokakat megérintett már. Én is átszűrtem magamon, hogy átfogó képet kaphassak a sötét középkor óta tisztelt fekete menyasszonyról, akit a “fekete haláltól” és a török félhold árnyékától rettegő ember sötét félelmei is átitattak a történelem folyamán. Feketesége teológiai értelemmel bír, melynek mielőbbi tisztázása segít majd megérteni, nem minden fekete Madonna Fekete Madonna.

Oldalak