Blog

A szövevényes Ószövetséget barokk festményekkel szeretném átláthatóbbá tenni. Mózes egyiptomi éveit 63 festő 80 festményével illusztráltam. Hogyan teljesíthető a mások javát szolgáló, de erőnket meghaladó megbízatás? Erre mutat példát Mózes története, akinek neve (húzni, kihúzni) egyaránt utal vízből való kimentésére és felnőttkori küldetésére. Isten általa húzta, vezette ki Izraelt az egyiptomi rabszolgaságból.

A szövevényes Ószövetséget barokk festményekkel szeretném átláthatóbbá tenni. Eddig Ábrahám, Izsák és Jákob történetét dolgoztam fel, most pedig József történetét mutatom be 42 művész 56 alkotásával illusztrálva. A képek azt beszélik el, miként igazolódtak be Jákob fiának, Józsefnek álmai, miután testvérei meg akarták ölni, s miként formálta Isten a jellemét, hogy Egyiptom kormányzójává emelkedve megmenthesse a választott népet a pusztulástól. 

A szövevényes Ószövetséget barokk festményekkel szeretném átláthatóbbá tenni. Izsák fiainak történetét 44 művész 66 alkotásával illusztráltam. A képek azt beszélik el, hogyan szerezte meg Jákob a fivérétől, Ézsautól az elsőszülöttségi jogot és az atyai áldást csalással, majd mekkora utat kellett még bejárnia ahhoz, hogy megharcolja lelki békéjét, s letelepíthesse népét Kánaán földjén.

A szövevényes Ószövetséget barokk festményekkel szeretném átláthatóbbá tenni. Ábrahám történetén 35 mester 51 műalkotása kalauzol bennünket végig, melynek színtere Mezopotámia, Palesztina és Egyiptom földje a Krisztus előtti 2. évezredben. A képek jól illusztrálják, hogy Ábrahám számára mennyi próbatételt tartogatott Istennel való szövetségkötése, míg hite annyira meg nem erősödött, hogy képes lett volna saját fia, Izsák feláldozására is, ha Isten ezt akarja. De valóban ez volt Isten akarata?

A késő középkorban és az újkor elején számtalan művész megpróbálta a Torinói halotti leplen látható Megfeszített képét pontosan lemásolni, de félig sem megnyugtató eredménnyel. A legzseniálisabb művészek sem gondolták azt - amit a fényképezés feltalálása óta tudunk - hogy a leplen látható testlenyomat egy fotográfiai negatív, vagyis a Lepelről készített fényképek fotónegatívja láttatja a pozitív képet. Eredetiségét sokáig megkérdőjelezték az 1988-ban végzett C14-es szénizotópos kormeghatározás  eredményei miatt, mígnem a lepel 2003-as restaurálása során kiderült, hogy a korábban vizsgált minták mindegyikét egy tűzeset utáni középkori kiegészítésből vették.

A rózsafüzér titkai című leporelló egy harmonikaszerűen kinyitható 10x7 cm-es zseb-imafüzet, mely tartalmazza a rózsafüzér imádság leírását és a titkok illusztrációit 20 képben. Megrendelni az imrik.restaurator@gmail.com emailcímen vagy a 0630/3143006 telefonszámon lehet.  Ára: 1500,-Ft/db. 

Moziba mentem, a Művész Moziba. A film csendben és lassan kezdődött. Senki sem nyúlt a popcorn után, méltatlan lett volna. Ekkor érkezett meg a fiatal pár a mellettem lévő két szabad helyre. A képek peregtek, ők félhangosan beszélgettek. "Még nem érkeztünk meg!"- súgta oda a lány a fiúnak. A film lassan hömpölygött. Drámai volt, de szép és elgondolkodtató, humorral fűszerezve. Minden elvárásomnak megfelelt. Két óra múlva újból néma csend. Percekig ültünk a film hatását élvezve. Kivéve a fiatal párt. Hosszas fészkalódás után elhagyták a termet. "Még nem érkeztünk meg." - jutott eszembe a lány első mondata. (A Testről és lélekről c. film vetítésén)

O Sapientia…! O Adonai…! O Radix Jesse…! O Clavis David…! O Oriens…! O Rex Gentium…! O Emmanuel…!

Ó,Bölcsesség…! Ó, Szövetség Istene…! Ó, Jessze gyökere…! Ó, Dávid kulcsa…! Ó,Napkelet…! Ó, nemzetek királya…! Ó, velünk lakó Isten…! 

Arra vállalkoztam, hogy összegyűjtöm a Częstochowai Madonna összes magyarországi kegyképmásolatának fotóját, és bemutatom ezen az oldalon. Igyekszem másokban is felkelteni az érdeklődést, hogy minél többen megélhessük a közösségi összefogás örömét.  Eddig néhány profi fotóson kívül zömmel amatőrök munkáit használtam fel, de az interneten talált képek közül is válogattam. Azt szeretném, hogy a Madonnán keresztül minél több ember összekapcsolódjon egy szép ügy érdekében. Szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik ezidáig időt és energiát szántak rá, hogy kérésemre fényképeket készítsenek, nevüket abc sorrendben közlöm zárójelben a helyszín nevével, ahol fotóztak.

A pálos az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend, melyet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapított, mikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. “Első központjuk, Pilisszentkereszt után először szentkereszti remetéknek nevezték őket, a pálos elnevezést a 14. század 20-as évei óta használták.”[1] I. Nagy Lajos magyar király (1342-1382), aki nagy tisztelője volt a pálosoknak, nem csak az ország egyik védőszentjévé választotta Szent Pált, de földi maradványait is elhozatta Velencéből a rend 1301-1308 között épített főkolostorába, Budaszentlőrincre

Oldalak