„Két jó oltást ültetek beléd, ezek: Rut, a moábita, és Naama, az ammonita” – mondta egykor Isten Ábrahámnak. S hiába származott mindkét nő Lótnak és lányainak Szodoma elpusztítását követő vérfertőző kapcsolatából, az Isteni Gondviselés áldásaivá váltak a spirituálisan leromlott Izraeliták sorsára nézve. Rut, a moabita hercegnő, elhagyta régi szokásait, hogy egy célirányosabb, spirituális életet vegyen magára, s betérhessen Izrael gyülekezetébe. Méltóságteljes volt és szerény, aki nem hagyta, hogy a többiek laza viselkedése befolyásolja. Kiérdemelte, hogy a zsidó királyi család tagja legyen, ősanya, kinek dédunokája Dávid király, s leszármazottai közül való a Messiás.  

"Utadon nem a tiéd lesz a dicsőség, mert az Úr egy asszonynak adja kezébe Sziszerát" - mondta Debora prófétaasszony, s valóban egy Jáel nevű nő ölte meg az Istenhez hűtlenné vált Izrael kánaánita elnyomóinak hadvezérét. Rajtuk kívül még számos asszony gyakorolt hatást a bírák korának politikai és katonai eseményeire. Sámson történetében három nő is döntő szerepet játszott: az anya, a feleség és a szerető, Delila. Izrael törzsei között is egy nő megerőszakolása vezetett polgárháborúhoz, s újabb nők elrablása adott csak lehetőséget a békekötésre. Jiftach leánya azonban önként vállalta az áldozatot, hogy atyja hű maradhasson Istenhez. A Bírák könyvének illusztrálásához 101 barokk festményt válogattam. 

"Nap, állj meg Gibeon fölött, s Hold, Ajalon völgye fölött!" A Nap megállt az ég közepén, s csaknem egy egész napig halogatta lenyugtát. Se azelőtt, se azután nem volt még egy olyan nap, amelyen az Úr hallgatott volna embernek a szavára. Így harcolt az Úr Izraelért, s Józsue elfoglalta népével Kánaán földjét. Tizenhat barokk festmény tudósít róla, hogy ért célba az egyiptomi szolgaságból kiszabaduló Izrael 40 évig tartó vándorlása után.

Arra vállalkoztam, hogy összegyűjtöm a częstochowai Fekete Madonna-kegykép Kárpát-medencei másolatainak fotóit, és bemutatom ezen az oldalon tájegységek szerint csoportosítva, évszázadok szerint felsorolva, elterjedését tekintve megközelítőleg időrendi sorrendben. A kegyképmásolatokat ugyanolyan tisztelet övezi, mint az eredeti kegyképet, hiszen a tisztelet nem a tárgynak szól, hanem a rajta ábrázolt Útmutató Istenanyának, aki nem csak a pálosok patrónája és Lengyelország királynője, hanem - ahogy Juhász Gyula írja A fekete Mária című versében -"feketén is vigaszt derengő Magyarok Asszonya". Kultusza gazdagon kirajzolódik a térképen is.