Blog

A magyarkomjáti ikonosztázion teljes képanyagának restaurálása 2018/19-ben, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus görögkatolikusokat bemutató kiállításának előkészítése során történt meg.

Natália nővér az Oltáriszentség előtt térdelt. 1944-et írtak akkor. Miközben ott térdelt, a felhőben megjelent a Szűzanya, mint királynő. Kimondhatatlan szomorúsággal nézett végig az országon. Szótlan maradt és továbbment. Amilyen mértékben távolodott, olyan mértékben  nyomult előre az ellenség. A nővér megrettenve, az egész ország nevében kiáltotta utána: ...

2016-ban kezdtem el összegyűjteni a híres lengyelországi kegykép, a Częstochowai Fekete Madonna-ikon Kárpát-medencében elterjedt másolatainak fotóit.  A szakmai publikációkból közel 70 képről értesültem, a gyűjtés során azonban további másolatok is a látóterembe kerültek, így a számuk már a 120-at is meghaladja.  Tájegységekre, megyékre lebontva ismertetem őket, hozzávetőleges időrendi sorrendben a történeti áttekintés után. Köszönöm mindazoknak a téma iránt érdeklődő ismerősöknek és "ismeretleneknek", akik kiegészítő információkkal, vagy saját fényképekkel láttak el. Továbbra is szívesen fogadok hiányzó adatokat, fotókat az imrik.restaurator@gmail.com emailcímen.

A Szűzanyának tett országfelajánlás nem magyar kiváltság, más népeknél is szokás, hogy az ország királynőjének ismerjék el Máriát. A magyar nép különösen is kedves a Szűzanya számára. Magyarország az egyetlen olyan ország, melyre saját tulajdonaként tekint. Szent István 1038. augusztus 15-én országát és koronáját egyenesen örökségbe adta a Nagyboldogasszonynak. Közismert, hogy a Szűz Máriának tett országfelajánlást többször is megismételték az évszázadok során, arról azonban kevesebben tudnak, hogy 1686 óta Szent József is hazánk oltalmazója.

A Kútvölgyi legenda szerint 1753-ban a budai Svábhegyen a Nagyőszi család kútba zuhant kisgyermeke menekült meg. A szülők csak este találtak rá gyermekükre, akit teljes épségben húztak ki a mély kútból. Áhítattal hallgatták beszámolóját, miszerint egy csodálatos szépségű nő palástjával tartotta a víz felszínén. A család hálából kápolnát emeltetett a Mindenkor Segítő Szűz Mária tiszteletére.1

Egykori mesterem, Marosfalvi Antal szombathelyi festőművész-restaurátor alábbi olajképe a "Zarándoklat a cédrusokhoz Libanonban" című közismert Csontváry-mű parafrázisa sajátos olvasatban. Csontváry Kosztka Tivadar nagy motívumát idézi, melyet a patikusból géniusszá váló festő a közel-kelet felé indulva olyannyira keresett.

Keresztelő Szent János kegyelmi jelenléte tölti be ma is az észak-macedón Bigorski kolostort. Parthenius püspök, az ortodox kolostor apátja többször is JORDÁNNAK nevezte a közeli Radika folyót, mivel a Szent Előfutár ebben a térségben oly hangosan hívja megtérésre az embereket, mint egykor a Jordán pusztájában.

Az óév utolsó napján történt. A Balaton déli partján vonatoztam. Gyanús férfi ült le a közelemben. Egy óra elteltével vettem észre hogy illetlenül viselkedik. Azonnal átmentem egy másik kocsiba, mire ő is felugrott a helyéről, s az ellenkező irányba indulva gyorsan leszállt a következő állomáson. A vonat már jó ideje robogott tovább, nekem azonban a másik kocsiban sem szűnt meg a rossz érzésem, holott láttam, a férfi eltűnt a siófoki aluljáróban.

O Sapientia…! O Adonai…! O Radix Jesse…! O Clavis David…! O Oriens…! O Rex Gentium…! O Emmanuel…!

Ó Bölcsesség! Ó Urunk! Ó Jessze gyökere! Ó Dávid kulcsa! Ó Napkelet! Ó nemzetek királya! Ó velünk lakó Isten! 

A Neretva folyó a bosznia-hercegovinai Zelengora-hegységben ered, s a horvátországi Pločénél torkollik az Adriai-tengerbe. A második világháború idején súlyos harcokat vívtak a folyó mentén. A Neretva felett átívelő MOSTARI ÖREG HIDAT a szerb-bosnyák háború alatt, 1993. november 9-én horvát katonák rombolták le. Újjáépítésébe 1997-ben kezdtek, átadására 2004. július 23-án került sor. A mostari híd, mely az UNESCO világörökség része, a BÉKE, a MEGBÉKÉLÉS, és a REMÉNY szimbóluma. 

Oldalak