Blog

A késő középkorban és az újkor elején számtalan művész megpróbálta a Torinói halotti leplen látható Megfeszített képét pontosan lemásolni, de félig sem megnyugtató eredménnyel. A legzseniálisabb művészek sem gondolták azt - amit a fényképezés feltalálása óta tudunk - hogy a leplen látható testlenyomat egy fotográfiai negatív, vagyis a Lepelről készített fényképek fotónegatívja láttatja a pozitív képet. Eredetiségét sokáig megkérdőjelezték az 1988-ban végzett C14-es szénizotópos kormeghatározás  eredményei miatt, mígnem a lepel 2003-as restaurálása során kiderült, hogy a korábban vizsgált minták mindegyikét egy tűzeset utáni középkori kiegészítésből vették.

A saját összeállítású darab rétegei különböző korokból származnak, erre az egy hétvégére mégis teljes egységgé formálódnak. Az Apokrif magját Simon Péter töredékesen fennmaradt evangéliumi szövege adja a 3-4. századból, mely egy fiktív, a kórus által kitalált móduszban szólal meg két női (!) mesélő szájából. A darab zenei súlypontját Deák-Bárdos György 1930-as években írt és egyben szinte soha nem hallható Parasceve című kórusműciklusa adja. Ez a két gyökeresen eltérő világ egészül ki a korai magyar többszólamúság Eperjesi Graduáléból származó zsoltárfeldolgozásaival és népénekekkel.

Moziba mentem, a Művész Moziba. A film csendben és lassan kezdődött. Senki sem nyúlt a popcorn után, méltatlan lett volna. Ekkor érkezett meg a fiatal pár a mellettem lévő két szabad helyre. A képek peregtek, ők félhangosan beszélgettek. "Még nem érkeztünk meg!"- súgta oda a lány a fiúnak. A film lassan hömpölygött. Drámai volt, de szép és elgondolkodtató, humorral fűszerezve. Minden elvárásomnak megfelelt. Két óra múlva újból néma csend. Percekig ültünk a film hatását élvezve. Kivéve a fiatal párt. Hosszas fészkalódás után elhagyták a termet. "Még nem érkeztünk meg." - jutott eszembe a lány első mondata. (A Testről és lélekről c. film vetítésén)

A rózsafüzér titkai című leporelló egy harmonikaszerűen kinyitható 10x7 cm-es zseb-imafüzet, mely tartalmazza a rózsafüzér imádság leírását és a titkok illusztrációit 20 képben. Megrendelni az imrik.restaurator@gmail.com emailcímen vagy a 0630/3143006 telefonszámon lehet.  Ára: 1500,-Ft/db. 

Minden idők legsikeresebb Csíkszerda-produkciója ismét életre kel!

Vágy, vándorlás, szerelem, küzdelem, beteljesülés - Balázs Béla meséje a Királylányról és a Királyfiról, akik a viszontagságok ellenére egymáséi lesznek. A kizárólag magyar népdalok és népi szövegek felhasználásával megelevenedő történetet ezúttal a 120 tagú Csíkhétfő tolmácsolja.

O Sapientia…! O Adonai…! O Radix Jesse…! O Clavis David…! O Oriens…! O Rex Gentium…! O Emmanuel…!

Ó,Bölcsesség…! Ó, Szövetség Istene…! Ó, Jessze gyökere…! Ó, Dávid kulcsa…! Ó,Napkelet…! Ó, nemzetek királya…! Ó, velünk lakó Isten…! 

Arra vállalkoztam, hogy összegyűjtöm a Częstochowai Madonna összes magyarországi kegyképmásolatának fotóját, és bemutatom ezen az oldalon. Igyekszem másokban is felkelteni az érdeklődést, hogy minél többen megélhessük a közösségi összefogás örömét.  Eddig néhány profi fotóson kívül zömmel amatőrök munkáit használtam fel, de az interneten talált képek közül is válogattam. Azt szeretném, hogy a Madonnán keresztül minél több ember összekapcsolódjon egy szép ügy érdekében. Szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik ezidáig időt és energiát szántak rá, hogy kérésemre fényképeket készítsenek, nevüket abc sorrendben közlöm zárójelben a helyszín nevével, ahol fotóztak.

A pálos az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend, melyet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapított, mikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. “Első központjuk, Pilisszentkereszt után először szentkereszti remetéknek nevezték őket, a pálos elnevezést a 14. század 20-as évei óta használták.”[1] I. Nagy Lajos magyar király (1342-1382), aki nagy tisztelője volt a pálosoknak, nem csak az ország egyik védőszentjévé választotta Szent Pált, de földi maradványait is elhozatta Velencéből a rend 1301-1308 között épített főkolostorába, Budaszentlőrincre

A Fekete Madonnák titokzatos világa sokakat megérintett már. Én is átszűrtem magamon, hogy átfogó képet kaphassak a sötét középkor óta tisztelt fekete menyasszonyról, akit a “fekete haláltól” és a török félhold árnyékától rettegő ember sötét félelmei is átitattak a történelem folyamán. Feketesége teológiai értelemmel bír, melynek mielőbbi tisztázása segít majd megérteni, nem minden fekete Madonna Fekete Madonna.

A magyar egyházzene alighanem legnagyobb szabású remekművét a Szegedi Fogadalmi Templom felszentelésére komponálta Dohnányi Ernő (1877-1960). A két kórusra, szólistákra és eredetileg zenekari- és orgonakíséretre írt monumentális kompozíció a teljes miserendet (ordináriumot és propriumot, azaz a mise állandó és változó részeit is) zenébe foglalja. Az 1930-ban bemutatott művet alig néhányszor adták elő, szinte teljesen feledésbe merült. Idén, a zeneszerző születésének 140. évfordulóján is csak a Csíkszerda előadásában hallható. A zenemű egészében a kórus a főszereplő. 

Oldalak