A pálosok patrónája, a Częstochowai Fekete Madonna

A pálos az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend, melyet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapított, mikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. “Első központjuk, Pilisszentkereszt után először szentkereszti remetéknek nevezték őket, a pálos elnevezést a 14. század 20-as évei óta használták.”[1] I. Nagy Lajos magyar király (1342-1382), aki nagy tisztelője volt a pálosoknak, nem csak az ország egyik védőszentjévé választotta Szent Pált, de földi maradványait is elhozatta Velencéből a rend 1301-1308 között épített főkolostorába, Budaszentlőrincre

 

 

 

 

 

Nagy Lajos király nevéhez fűződik a márianosztrai pálos kolostor megalapítása is 1352-ből, ahonnan 30 évvel később 16 pálos szerzetest indított a Magyarországgal perszonálunióra lépett Lengyelországba, hogy kolostort alapítsanak. 1382-ben a Czestochowa melletti dombon alapult meg az első lengyel pálos kolostor. A helyet idővel Jasna Góra, vagyis Fényes-hegy névvel illették, ami eredetileg a pálosok budaszentlőrinci központjának neve volt, de miután a törökök feldúlták a XVI. században, a rend központja Czestochowába került át, s megörökölte a Fényes-hegy elnevezést is lengyelül. (A János-hegy és Hárs-hegy között létesült szentlőrinci kolostort a törökök pusztították el 1526-ban. Nem is tértek ide vissza a pálosok 1686 után, Pesten építettek új templomot és kolostort – a mai Egyetemi templom és Központi Szemináriumot-, amelyet 1786-os feloszlatásukig használhattak.) 

 

 

A kegykép története

A Jasna Góra-i kolostor Fekete Madonna kegyképéről vált ismertté. A 6-14. század közé datálható, hársfatáblára festett ikont a kolostor megalapításának évében, 1382 augusztusában Opuliai László herceg, Magyarország nádora – Nagy Lajos király rokona - ajándékozta a lengyel kolostornak. A falapban talált szegnyomok arról tanúskodnak, hogy már a XV. században sok fogadalmi tárgyat aggathattak a kegyképre, ami korán zarándoklatok célpontjává vált.[2]

Tudvalevő, hogy 1430 Húsvétján rablók kezei közül menekült meg csodálatos módon, de a megpróbáltatások nyomát ma is őrzi a kép.  A legenda szerint a képet azért nem sikerült eltulajdonítani, mert a lovak addig nem mozdultak, míg a zsákmánytól meg nem váltak a rablók. Másnap a szerzetesek találtak rá a megrongált ikonra, melynek darabjait összeragasztották, a sérülésből fakadó egyenetlenségeket pedig simára csiszolták, de a karddal meghasogatott arcot nem tudták retusálni. A legújabb kutatások szerint ez azzal magyarázható, hogy a kép enkausztika technikával készült, melyet a tempera festék nem fogott be, ezért a fatáblát vászonnal vonták be, melyre több réteg gipszet vittek föl, s erre az eredeti kegykép másolatát festették meg, amit arannyal és ezüsttel díszítették, ahogy az ma is látható.[3] Mária és Jézus sötét bőrszíne Szilárdfy Zoltán szerint bibliai értelemmel bír, a súlyos megpróbáltatások jelképe, ami nem csak Simeon próféta jövendölésére utal, de a képrombolások korára is. A megpróbáltatások, támadások még a Fekete Madonnán is örök nyomot hagytak - aki népével való együttérzésből vállalta az áldozatot és a szenvedést -, ezért is tisztelik ábrázolását jobb arcán 2 nagyobb, párhuzamos vágással, amit 3 kisebb metsz, homlokán és a nyakán egy-egy további alig észrevehető vágott sebbel.

Hogy a lengyelek nemzeti kegyhelyévé vált a magyar alapítású pálos kolostor, az annak köszönhető, hogy 1655-ben a svéd hadsereg túlerejével szemben sikerült megvédeni Jasna Górát. Hálából ajánlotta fel országát Máriának János Kázmér (Jan Kazimierz) lengyel király 1656. április 1-jén a lwówi (lembergi) székesegyházban, így a Szűz (Regina Poloniae) Lengyelország királynéja és patrónája lett,  a kegyképet pedig többször is megkoronázták.[4]

A kegykép azonban nem csak a lengyelek függetlenségi harcainak, hanem a magyarok törökellenes felszabadító harcainak is a jelképe lett. Ennek egyik fő oka az volt, hogy mielőtt 1683-ban Bécs felmentésére indult Sobieski János lengyel király, azelőtt Czestochowába zarándokolt, hogy a Madonna védelmét kérje.  Pajzsára is az ő képét vésette, ami törökverő szimbólummá vált, miután Bécsnél és Párkánynál is győzelmet aratott.[5]

 

A kegykép ikonográfiája:

A Szűzanya Anjou-liliomokkal díszített köpenyben látható, karjában a gyermek Jézus jobbjával áldást 
oszt, baljában az élet könyvét tartja, mely az isteni Ige, a Logosz jelképe. A csillag – Mária homloka fölött a kendőjén - szüzességének és a tenger csillagának jelképe. Palástjának kék színe – mely idővel sötétedett meg ennyire - a tisztaságra, a kis Jézus palástjának vörös színe a szenvedésre utal.

Mindkét palástot sűrűn borítják a liliomok, melyek egyrészt az Énekek éneke  (Én 2,1; 6,3; 1,16 stb.) alapján Krisztus és Mária, Krisztus és az Egyház kapcsolatára utalnak, másrészt a királyi ajándékozásra.  Az Anjou-liliom más Mária-ábrázolásokon is felfedezhető, az Anjou udvar ugyanis a zarándokok által látogatott központokban olyan adományokat helyezett el, melyeken címere, címermotívuma szerepelt.[6](A liliomokat megtalálhatjuk az aacheni kápolnának ajándékozott Madonna-képeken és a 
máriazelli Mária-képen is.[7])

Anjou kapcsolata miatt Simone Martini (Siena, 1284 - Avignon, 1344) műhelyével hozzák kapcsolatba a czestochowai Madonna-képet, ugyanis Simone Martini az 1310-es évek első felében Nápolyban az Anjouk udvari festője volt. A hagyomány azonban Szent Lukács evangélista munkájának tartja az ikont, aki a legenda szerint a Szent Család konyhaasztalának lapjára festette a képet, ami aztán Jeruzsálemből Konstantinápolyon és Belsken keresztül jutott Czestochowába.[8]

 

 

 

A kegykép öltözéke és a fogadalmi ajándékok

A Czestochowai Madonna-kép feldíszítésének szokása a középkorra nyúlik vissza.  Legkorábbi éke a fejek fölé applikált dicsfény volt. Gyakran szegeztek fogadalmi ajándékokat - drága ékszereket – is az ikonra, 1585 után azonban külön falat nyitottak számukra az oltár két oldalán. A 17. századtól  bíborba-bársonyba öltöztették a képet, s erre tették a fogadalmi ajándék ékszereket. 1926-ban belül aranyozott, kívül ezüstözött rézfoglalatot készítettek a kép védelmére, azóta díszes ruháit erre a keretre teszik rá. A ruházatot szinte teljesen beborítják az ékszerek, melyek a Madonna öt évente váltott öltözetének elnevezését is adják.[9] 2015-ben gyémánt köntöst viselt a Szűzanya, de viselt már borostyán-gyémánt köntöst is, valamint rubint köntöst a hűséget szimbolizáló többszáz jeggyűrűvel.[10] A borostyán a lengyelek egyik legjelentősebb terméke, megkövesedett gyanta, melynek Gdańsk környékéről származó különleges változata, a gedanit egy nagyon szívós, borsárga, átlátszatlan fajta.[11] Az irgalmasság évében, 2016 júliusában megrendezett krakkói ifjúsági találkozó idején többezer fiatal láthatta a Madonnát, mely előtt a szokásnak megfelelően naponta többször is trombitaszóra vonják fel és le a Jan Loman aranyműves által 1675-ben készített ezüstfüggönyt. (Megtekinthető az alábbi linre kattintva: https://www.youtube.com/watch?v=Dc4iD0Drfvs)

  

Ferenc pápa 2016. július 28-án mutatott be szentmisét a kolostorban, ahová egy arany színben csillogó ezüstrózsát hozott ajándékba, “a pápák számára fenntartott ajándékot Mária-kegyhelyek felkeresése esetén”.  Rózsaszín márvány talapzaton áll a pápai címerrel díszített ezüst váza, melyben arany színben csillog az ezüstből készült rózsa, az egy szárból kinövő rózsavirágok levelekkel.[12] 1979-ben a lengyel származású II. János Pál pápa is elhozta az arany rózsát Jasna Górára, s a következőket mondta: "Beteljesült Mária akarata. Itt vagyok! E földön kaptam meghívást a szolgálatra Jasna Góra tövében. Anyácskám: Egészen a tied vagyok és minden, ami az enyém az a Tied". Ajándékozott még a Boldogasszonynak pásztorbotot és kelyhet is, valamint  az 1981. május 13-án elkövetett merényletkor átlőtt véres papi övét, mint fogadalmi ajándékot. (http://miskolc.minorita.hu/templomunk/hitelet-hiteleti-csoportok/)

[1] http://sirasok.blog.hu/2009/12/02/kolostor_a_varos_peremen_a_budaszentlo...

 

Szerző: 

Imrik Zsófia