A pálos az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend, melyet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapított, mikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. “Első központjuk, Pilisszentkereszt után először szentkereszti remetéknek nevezték őket, a pálos elnevezést a 14. század 20-as évei óta használták.”[1] I. Nagy Lajos magyar király (1342-1382), aki nagy tisztelője volt a pálosoknak, nem csak az ország egyik védőszentjévé választotta Szent Pált, de földi maradványait is elhozatta Velencéből a rend 1301-1308 között épített főkolostorába, Budaszentlőrincre.
Nagy Lajos király nevéhez fűződik a márianosztrai pálos kolostor megalapítása is 1352-ből, ahonnan 30 évvel később 16 pálos szerzetest indított a Magyarországgal perszonálunióra lépett Lengyelországba, hogy kolostort alapítsanak. 1382-ben a Czestochowa melletti dombon alapult meg az első lengyel pálos kolostor. A helyet idővel Jasna Góra, vagyis Fényes-hegy névvel illették, ami eredetileg a pálosok budaszentlőrinci központjának neve volt, de miután a törökök feldúlták a XVI. században, a rend központja Czestochowába került át, s megörökölte a Fényes-hegy elnevezést is lengyelül. (A János-hegy és Hárs-hegy között létesült szentlőrinci kolostort a törökök pusztították el 1526-ban. Nem is tértek ide vissza a pálosok 1686 után, Pesten építettek új templomot és kolostort – a mai Egyetemi templom és Központi Szemináriumot-, amelyet 1786-os feloszlatásukig használhattak.)
► A PÁLOS KEGYKÉP LEÍRÁSA ÉS MONDANIVALÓJA
Egyes források szerint 1382-ben, más hagyomány szerint 1384-ben került a csodatévő Fekete Madonna-ikon Czestochowába. Eredetéről alább, a restaurálások megvilágításában lesz szó.
A tempera festmény alapja egy 122x82 cm-es fatábla. A Hodegetria-típusú ikon (jelentése: Útmutató) az Istenszülőt ábrázolja bal karjában a gyermek Jézussal. Szomorú tekintete a szemlélő szemébe mélyed. Jobb kezével, melyet szívén nyugtat, Szent Fiára mutat, jelezve, hogy Ő az Út, a Igazság és az Élet. A Gyermek Jézus jobbjával áldást oszt, baljában az élet könyvét tartja, az isteni Ige, a Logosz jelképét.
Az Istenszülő homloka felett hatágú csillag látható, mely szüzességének jelképe. Palástjának kék színe is tisztaságára utal, míg Jézus palástjának vörös színe a szenvedést szimbolizálja. Mindkettejük öltözetét sűrűn borítják a liliomok, melyek egyrészt az Énekek éneke versei alapján Krisztus és Mária, Krisztus és az Egyház kapcsolatára utalnak (Én 2,1; 2,16; 6,3 stb.), másrészt az Anjou királyi ajándékozásra. Nagy Lajos király udvarával hozzák összefüggésbe a kegyképet, az Anjou-udvar ugyanis a zarándokok által látogatott központokban olyan adományokat helyezett el, melyeken címere, címermotívuma szerepelt.
"Olyan vagyok, mint a szároni nárcisz, én vagyok a völgyek lilioma." (Én 2,1)
"Én a kedvesemé vagyok, s ő az enyém – a liliomok között legeltet." (Én 6,3)
Mária és Jézus sötét bőrszíne Szilárdfy Zoltán szerint bibliai értelemmel bír, a súlyos megpróbáltatások jelképe, ami nem csak Simeon próféta jövendölésére utal, de a képrombolások korára is. Jobb arcán két párhozamos vágás látható, melyet egy kisebb keresztez az orr vonalában, de homlokán és nyakán is található egy-egy alig észrevehető vágott seb.
Clairvaux-i Szent Bernát (1090-1153) hasonlította először Máriát az ószövetségi Énekek énekének menyasszonyához. Számára nem csak Mária, hanem az egyház is olyan, mint a menyasszony: fekete és szép egyszerre. Szép, mert ékességét a Vőlegénytől kapja, és fekete, mert a megalázott és megcsúfolt Vőlegény képmása.
"Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; [...] Ne nézzetek engem, hogy feketés vagyok, mert a nap színtelenített meg engem: anyám fiai harcoltak ellenem." (Énekek éneke, 1,4-5, Káldi György Biblia-fordítása, Bécs, 1626.)
► A KEGYKÉP EREDETE A KÖZÉPKORI HAGYOMÁNYOK SZERINT
A különböző hagyományokat kritikával kell kezelnünk, hiszen ellentmondanak a kutatók által megállapított tényeknek. Egy dologban azonban egyöntetűen megegyeznek, hogy keletről nyugat felé vezető útról beszélnek, amit a csodatévő Kép megtett.
"A hagyomány a kép festőjeként Szent Lukácsot jelöli meg, de egyszersmind részben acheropitnek tartja, vagyis olyan képnek, amit nem emberkéz festett. A hagyomány ugyanis úgy szól, hogy a Szentszűz arcát angyalok festették, amikor Lukács evangelista a munkában eltörődve elaludt. Eredetének helye állítólag Jeruzsálem, onnan Szent Ilona vitette át Konstantinápolyba, ahol hosszú időn át a legnagyobb tiszteletben tartották.
Hála a rutén fejedelmi udvar és a bizánci császárok udvara között fennállt házassági kapcsolatoknak, a kép hozományként rutén földre került s a XIV. század végéig ott is maradt." (P.Z.M.)13 Egy verzió szerint "988-ban a bizánci császár Anna lányával került Kijevbe, amikor Vlagyimir kijevi fejedelemmel házasságot kötött. Később innen vitték Lembergbe, majd Belz várába." (Udvarhelyi Nándor)15
"Egy a kolostorban őrzött középkori kézirat, a ..Translatio tabulae" szerint 1382-ben Belz várában talált rá Opuliai László, Nagy Lajos ruténföldi hadjárata során, ahol már több csodás esemény fűződött hozzá. Az ellenség felett aratott győzelmet a kép csodájának tartotta, ezért magával vitte, és Czestochowa fatemplomába helyezte el." (Udvarhelyi Nándor)15
A Czestochowa környéki birtokot Nagy Lajos király adományozta helytartójának, Opuliai Lászlónak, ahol aztán kolostort is építtetett 1382-ben a magyar pálos rend tagjai számára, kik hazájukból érkeztek a Jasna Górára. Más dokumentumok szerint csak 1384-ben került a kegykép mai helyére, két évvel a kolostor megalapítása után.
► A KEGYKÉP ÚTJA A KÖZÉPKORI HAGYOMÁNYOK SZERINT KELETRŐL NYUGAT FELÉ VEZETETT
1. Szentföld, Jeruzsálem - Lukács evangélista nem emberkéz által festett képe az 1. századból
2. Bizánci császári udvar, Konstantinápoly - Szent Ilona (248-330 k.) bizánci császárné hozta magával Jeruzsálemből 320 körül
3. Rutén föld (Kijev-Lemberg-Belz) - Hozományként került ide egy bizánci-rutén házasságkötésnek köszönhetően
4. Lengyel Királyság, Częstochowa-környéki birtok - Az első magyar-lengyel perszonálunió (Nagy Lajos idején, 1370-1382) korában Nagy Lajos király lengyel helytartója, Opuliai László szerezte meg a belzi vár elfoglalásakor, majd lengyel birtokára szállította. 1382-ben egy fatemplomba helyezte a mai Jasna Góra helyén, amely mellé kolostor is épült a Magyar Királyságból érkező pálos rendi szerzetesek számára. Más forrás szerint csak a kolostor felépülése után, 1384-ben került helyezték itt el a kegyképet.
► A KEGYKÉP EREDETE A RESTAURÁLÁSOK MEGVILÁGÍTÁSÁBAN
(A felhasznált tanulmány: Udvarhelyi Nándor: Magyar múlt nyomában Czestochowában)
"A szakértőknek a mai napig nem sikerült egyértelműen tisztázni a kép keletkezési helyét, korát, eredetiségét, egykori díszítéseit, mielőtt Jasna Gorába érkezett volna. A XX. században kétszer is megvizsgálták a képet, ennek ellenére számos kérdés továbbra is rejtélyes és vitatott." (Udvarhelyi Nándor)15
A kegykép XV. századi restaurálása egy legenda szerint - A krakkói királyi udvarban került rá sor az 1430. évi támadás után.
"1430 tavaszán, a nagyhéten egy cseh, morva és sziléziai huszitákból álló rablósereg támadta meg a kolostort. Miután öt barátot meggyilkoltak, s a többit elkergették, betörtek a Szűzanya kápolnájába, megfosztották díszeitől, s a kolostor többi kincsével együtt a kegyképet is kocsira rakták. De a legenda szerint nem tudták megmozdítani a kocsit, ezért mérgükben több kardvágást ejtettek a Madonna arcán, s úgy földhöz vágták a képet, hogy az három darabra tört. A restaurálásra a krakkói királyi udvarban került sor. Risinius Históriapulchra című 1523-ban írt legendás művéből ismerjük ennek körülményeit. A rutén udvari festők háromszor próbálkoztak a helyreállítással, de a vágásokra és horzsolásokra nem lehetett festeni, a felhordott festék rövid idő múlva újra és újra lepergett. A király a Habsburg udvarból hozatott cseh művészeket, akik az első két alkalommal szintén sikertelenek voltak, s csak a harmadik kísérletre sikerült helyreállítani a festményt." (Udvarhelyi Nándor)15
A kegykép 1. szakszerű restaurálása a XX. században - Jan Rutkowski professzor vezetésével 1925-26-ban zajlott
"A kép első részletes vizsgálata és restaurálása 1925-26-ban zajlott, Jan Rutkowski professzor vezetésével. Szerinte az 1430 évi támadás során megsérült képet sikerült restaurálni és átfesteni. Stílusa alapján a XII-XIV. századi olasz festészethez vezethető vissza, és az Anjouk nyomán került Jasna Gorába. E nézet egyik követője 1971-ben a képet a Simone Martini itáliai művész műhelyéhez kapcsolja, amelyik a XIV. század első negyedében működött, és az Anjoukkal állt kapcsolatban." (Udvarhelyi Nándor)15
A kegykép 2. szakszerű restaurálása a XX. században - Rudolf Kozlowski professzor vezetésével 1948-1952 között történt
"A második restaurálás 1948-1952 között történt, Rudolf Kozlowski professzor vezetésével. Szerinte a jelenlegi kép teljes egészében 1430 után készült. A festékréteg alatt egy másik, viasztechnikával készült kép töredékeit fedezték fel. Többen feltételezik, hogy az eredeti kép egy XIII. századi keleti ikon volt. Eszerint magyarázható lenne a restaurálásról szóló legenda. A középkori művészeknek az okozhatott nehézséget. hogy temperafestéket hordtak fel a viasszal, ún. enkausztikával készült képre. Mivel ez nem sikerült, a képről egy pontos másolatot készítettek, majd a viaszképet ledörzsölték. A kerettel megerősített fára a másolatot illesztették rá. Hogy emlékezzenek a szörnyű támadásra, a Szűzanya arcán vágásokat ejtettek, amit vörös festékkel töltöttek ki. Felmerül a kérdés, miért tettek ennyi erőfeszítést a restaurálás során arra, hogy megőrizzék az eredeti fát, amikor sokkal egyszerűbb lett volna egy új képet készíteni. Nem szabad elfelejteni, hogy a hagyomány szerint a kép ereklye. Szűz Mária názáreti életével van kapcsolatban. Ezért kivételes gondoskodás illette." (Udvarhelyi Nándor)15
"Egy dolog bizonyosnak tűnik, akár bizánci, akár itáliai művészek alkotása a Madonna, az Anjou-liliomos palást valószínűsíti, hogy a magyar Anjouk, minden bizonnyal Nagy Lajos király, esetleg lánya Hedvig jóvoltából készült és került Lengyelországba.
Ilyen liliomokat lehet látni az aacheni kápolnának és a máriacelli templomnak ajándékozott Madonna képeken is. A máriacelli kincstári kegykép és az aacheni képek bizonyítottan Nagy Lajos királyunk ajándékaként kerültek mai helyükre. Az aacheni magyar kápolnának küldött két képen a Madonna félalakos, jobbján tartja a gyermeket, bal kezével megtámasztja a lábát. A kép teljes hátterét Anjou liliomok díszítik. A képek a XIV. század második felében, az 1367-es ajándékozás előtt készültek, de a XVIII. századra olyan rossz állapotban voltak, hogy átfestették. A máriacelli kegykép viszont eredeti állapotában maradt ránk. Az aacheni képekhez nagyon hasonló ábrázolás 1364-ben, újabb kutatás szerint 1371-ben került a kegytemplomba. A festményt a kék háttérben arany színű Anjou liliom veretek díszítik. A képek kerete is figyelemre méltó, gyöngysor szegélyű, ezüst lemezekből alkotott sávban Magyarország és Nagy Lajos - köztük lengyel sasos - címerei láthatók. A képek alkotója stílussajátságai alapján a nápolyi Lippo Memmi vagy inkább a sienai Andrea Vanni lehetett.
Több kutató magyar származásúnak tartja e képeket. Dercsényi Dezső szerint készítője Sienában tanult magyar festő lehetett, a magyar eredet mellett szól az ötvösségi elemek túltengése. Cséfalvay Pál szerint az Anjou királyaink udvarában folyó magas színvonalú művészeti tevékenység feltételezi udvari műhely létezését, ahol a máriacelli, a két aacheni és a czestochowai (!) kegykép is készülhetett.
Prokopp Mária a Nagy Lajos-kori magas szintű ötvösművészet és a Képes Krónika nemzetközi művészi kapcsolatai alapján szintén valószínűsíti, hogy a máriacelli képet Budán, a királyi műhelyben készítették. akár Andrea Vanni személyes közreműködésével, akár tanítványa révén az 1350-es években." (Udvarhelyi Nándor)15
(Hogy a hagyomány szerinti útvonal rutén földi (belzi) megállója tényleg csak legenda-e? Nem tudjuk pontosan. Azok az élénk kapcsolatok, melyek Kelet és Nyugat között, különösen a művészetek terén fennállottak, könnyen elősegíthették, hogy a kép csere vagy ajándék formájában a rutén földre kerüljön, s onnan Opuliai László Czestochowába vigye.)
1683-ban törökverő szimbólummá vált
A kegykép azonban nem csak a lengyelek függetlenségi harcainak, hanem a magyarok törökellenes felszabadító harcainak is a jelképe lett. Ennek egyik fő oka az volt, hogy mielőtt 1683-ban Bécs felmentésére indult Sobieski János lengyel király, azelőtt Czestochowába zarándokolt, hogy a Madonna védelmét kérje. Pajzsára is az ő képét vésette, ami törökverő szimbólummá vált, miután Bécsnél és Párkánynál is győzelmet aratott.[5]
1830-ban "a legveszélyesebb lengyel forradalmár" lett
Az orosz uralom idején Miklós cár „a legveszélyesebb lengyel forradalmárnak” nyilvánította a Fekete Madonnát, és betiltotta a częstochowai zarándoklatokat. Az 1830 novemberében kirobbant felkelést az orosz csapatok csak nehezen, egy év alatt tudták leverni, Varsó például csak 1831 szeptemberében került megint orosz kézre. Az 1832-ben kiadott rendelet megszüntette a lengyel parlamentet és hadsereget, valamint erősítette az orosz uralmat. A Kongresszusi Lengyelország orosz tartománnyá vált. A középiskolákban kötelezővé tették az orosz nyelv oktatását, több egyetemet is bezártak.
Az 1970-es években a nemzeti öntudat és függetlenség szimbólumává vált
A Fekete Madonna volt az 1970-es években megszerveződő, Lech Wałęsa vezette Szolidaritás mozgalom egyik szimbóluma, a nemzeti öntudat és a függetlenség szimbóluma.
► A KEGYKÁPOLNA MEGÉPÍTÉSE
"A kegyhely szíve a Szűzanya kegyképe, a neki szentelt kápolnában található. Eredetileg egy kis fa-templomban volt a kép. Ennek helyén épült fel Jagelló Ulászló és Hedvig királynő adományaiból az a gótikus kápolna, amely ma a kegykápolna presbitériuma. A gótikus kápolnát 1641-1644 között egy új, háromhajós reneszánsz szentéllyel bővítették ki. hogy a zarándoksereg jobban elférjen. A kápolnát a presbitériumtól vasráccsal választották el. A falak felső felét és a boltozatot Dolabella freskói díszítik. A kegykép oltára 1645-1650 közt épült, s egy 1723-ban készült ezüst tolóajtó fedi." (Udvarhelyi Nándor)15
A szokásnak megfelelően naponta többször is trombitaszóra vonják fel és le a Jan Loman aranyműves által 1675-ben készített ezüstfüggönyt: https://www.youtube.com/watch?v=Dc4iD0Drfvs
► A KEGYKÉP DÍSZRUHÁI
"Itt kell említést tenni a kegykép díszruháiról. A középkorban általános szokás volt a kegyképek díszítése, arany-ezüst ékszereket, drágaköveket akasztottak rá. Feltételezik, hogy a Fekete Madonna kép már ideérkezésekor ily módon volt feldíszítve. 1585-től ezeket a ráakasztott vagy rászegezett díszeket leszedték a képről, és az oltár melletti táblákon helyezték el. A XVII. század végén vezették be a díszruhát, a kegykép egyedi díszítését, hogy megóvják a képet. Bársonyból készített alapra varrták fel az ékszereket, és ezekkel a ruhákkal ékesítették a képet. Legértékesebb a gyémánt- és a rubinruha, melyeken csaknem minden ékszerdarab művészi munka. Sok ékszerdarabot készítettek magyar aranyművesek. A gyémánt ruhán lévő egyik késő gótikus ékszeren a Megváltó jelét (IHS), szőlőlevéllel körülfonva lehet látni, alatta Mária nevével, a betűk értékes drágakövekből lettek kirakva. Magyar aranyművesek készítették XV. század végén vagy a XVI. század elején. A rubin ruhán található a Patrona Hungáriáé késő reneszánsz díszítés, amelyik Magyarország patrónáját a Gyermekkel ábrázolja. Erdélyi mester alkotása, a XVI. század harmadik negyedéből." (Udvarhelyi Nándor)15
1926-ban belül aranyozott, kívül ezüstözött rézfoglalatot készítettek a kép védelmére, azóta díszes ruháit erre a keretre teszik rá. A ruházatot szinte teljesen beborítják az ékszerek, melyek a Madonna öt évente váltott öltözetének elnevezését is adják.[9] 2015-ben gyémánt köntöst viselt a Szűzanya, de viselt már borostyán-gyémánt köntöst is, valamint rubint köntöst a hűséget szimbolizáló többszáz jeggyűrűvel.[10] A borostyán a lengyelek egyik legjelentősebb terméke, megkövesedett gyanta, melynek Gdańsk környékéről származó különleges változata, a gedanit egy nagyon szívós, borsárga, átlátszatlan fajta.[11]
► PÁPAI AJÁNDÉKOK
A lengyel származású II. János Pál pápa 1979-ben hozta el Jasna Górára az arany rózsát, mely “a pápák számára fenntartott ajándék Mária-kegyhelyek felkeresése esetén”. Rózsaszín márvány talapzaton áll a pápai címerrel díszített ezüst váza, melyben arany színben csillog az ezüstből készült rózsa, az egy szárból kinövő rózsavirágok levelekkel.[12] II. János Pál a következőket mondta: "Beteljesült Mária akarata. Itt vagyok! E földön kaptam meghívást a szolgálatra Jasna Góra tövében. Anyácskám: Egészen a tied vagyok és minden, ami az enyém az a Tied". Ajándékozott még a Boldogasszonynak pásztorbotot és kelyhet is, valamint az 1981. május 13-án elkövetett merényletkor átlőtt véres papi övét, mint fogadalmi ajándékot.16
Ferenc pápa 2016. július 28-án mutatott be szentmisét a kolostorban, ahová ő is egy arany színben csillogó ezüstrózsát hozott ajándékba.
[1] http://sirasok.blog.hu/2009/12/02/kolostor_a_varos_peremen_a_budaszentlo...
[2] http://lexikon.katolikus.hu/C/Częstochowa.html
[3] http://lexikon.katolikus.hu/C/Częstochowa.html
[4] https://hu.wikipedia.org/wiki/Częstochowai_Fekete_Madonna
[5] https://hu.wikipedia.org/wiki/Częstochowa
[6] https://baloghpet.com/2015/08/12/
[7] http://www.enkarapilisszanto.eoldal.hu/cikkek/palos-rend/a-palosok-maria...
[8] http://lexikon.katolikus.hu/C/Częstochowa.html
[9] Georgene Bramlage, “The Black Madonna of Czestochowa, Queen of Poland,” HubPages; available from http://georgenembramlage.hubpages.com/hub/the-black-madonna-of-czestochowa-queen-of-poland-czestochowa-poland-feast-day-august-26;
[10] https://swordsoftruth.com/2015/08/25/our-lady-of-czestochowa-august-26th/
[11] https://hu.wikipedia.org/wiki/Borostyán_(fossz%C3%ADlia
[12] http://hu.radiovaticana.va/news/2016/07/28/ferenc_pápa_ajándéka_a_czestochowai_fekete_madonnának/1247491
13 P. Z. M.: A Fekete Madonna csensztochowai kegyképének Anjou-eredete? In: A fehér barát, II. évf. 2. szám. 1939. június. Interneten: http://epa.oszk.hu/01800/01890/00003/pdf/a_feher_barat_02_02_1939_junius...
14 http://www.palosepiteszet.hu/palosok-hagyateka/a-csodatevo-fekete-madonn...
15 Udvarhelyi Nándor: Magyar múlt nyomában Czestochowában. interneten: http://epa.oszk.hu/03000/03018/00213/pdf/EPA03018_honismeret_2009_04_034...
16 (http://miskolc.minorita.hu/templomunk/hitelet-hiteleti-csoportok/)