A KRONOGRAMMA általában latin nyelven íródott felirat, melynek bizonyos betűit római számokként is értelmezhetjük. Összeadva őket egy évszámot kapunk. (I=1   V=5   X=10   L=50   C=100   D=500   M=1000) A kronogrammát a római korban találták ki, de később is népszerű volt a reneszánsz és barokk idején. A szövegben található római számokat általában kiemelték, megnagyobbították, megvastagították, vagy más színűre festették. Szabályos kronogrammáról akkor beszélünk, ha a szó összes betűje római számnak felel meg.

Hol találkozhatunk kronogrammával?  Érdemes figyelni a sírfeliratokat, templomok homlokzatát, emlékművek talapzatát, de festményeken is gyakori.

A bajai ferences rendház refektóriumát díszítő képeken a fekete szövegben pirossal kiemelt római számok a festmények keletkezésének dátumát adják ki. A feliratok időmértékes verselésben születtek. A versbe szedett kronogramma neve KRONOSZTICHON, ha pedig egy hexameterből és egy pentameterből épül fel, KRONODISZTICHON-nak nevezzük.