Magyarországi barokk festészet

A Magyar Képzőművészeti Egyetem II. éves hallgatóinak tartott előadásom képanyaga a magyarországi barokk festészet gyöngyszemeit tartalmazza. A 17-18. századi épület-dekorációk osztrák és lombard mesterek munkái. Hazánkban dolgozott Franz Anton Maulbertsch - kinek nevéhez a sümegi plébániatemplom kifestése fűződik - vagy Johann Lucas Kracker, az egri Líceum könyvtártermében látható bravúros Tridenti zsinat mennyezetképével sokakat lenyűgöző festő. 

A Habsburgok gyengekezű törökellenes politikája és központosító intézkedéseik összefogásra késztették a magyar nemességet. Az aktuálpolitika nem egyszer feltűnik a művészetben is, mint ahogy a Magyarok Nagyasszonyának segítségét szorgalmazó győri Magyar Szentek oltárán és az árpási főoltárképen is. A török ellen korábban vívott dicső csatákra emlékezik a sárvári Nádasdy-család, dísztermük falképeit Hans Rudolf Miller festette. A nemesi reprezentáció a portréfestészet fellendülésével is kifejezésre jutott, ősgalériák, családfák díszítették a nemesi családok nagyságát, kiterjedtségét, gazdagságát hirdető kastélyaikat. Magyar művészetről nem igazán beszélhetünk a 19. század közepéig, csupán egy-két kiemelkedő magyar festőt tartunk számon - mint a portrémegbízásokat teljesítő Mányoki Ádámot, aki néhány évig II. Rákóczi Ferenc udvari festője is volt, és a csendéleteiről ismert Bogdány Jakabot - ők azonban nagyrészt Nyugat-Európában éltek és dolgoztak.

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

   

  

  

  

  

  

  

  

  

  

       

Szerző: 

Imrik Zsófia