A Loretói litánia Mária-invokációi a Klauber-fivérek metszetein

A Szűzanyát 52-féleképpen megszólító könyörgést alapformájában 48 megnevezéssel 1500 körül már nyilvánosan imádkozták Loretóban. A 48 invokációból 13 Isten szűz Anyját, 5 az erények hordozóját, 13 az ószövetségi előképekben jövendölt Máriát, 5 az oltalmazót, 12 pedig a királynőt kéri: „könyörögj érettünk!” Nyomtatásban 1558-ban Kaniziusz Szent Péter kiadásában jelent meg, egyetemes használatát 1691-ben VII. Orbán pápa rendelte el dekrétumában. A Klauber-fivérek metszet-illusztrációi Franz Xaver Dornn Lauretanische Litaney című könyvében jelentek meg 1749-ben Augsburgban. 

Minden metszet mellett a teljes litánia olvasható, melyben vastag betűvel szedtem a képhez tartozó invokációt.                                                      A képekre kattintva a tartalmak jobb minőségben jelennek meg, és belenagyíthatók! 

Szentséges Szűz Mária – Könyörögj érettünk!
Sancta Maria – Ora pro nobis!

A szimbólumokkal teli ábrázolás gazdag lelki üzenetet tartalmaz. A metszet felső részén a Genezisből, a Teremtés könyvéből való kérdés olvasható: “Dic mihi, quo appellaris nomine?” (Gen 32), vagyis “Nyilvánítsd ki előttem nevedet!” (Ter 32,30) (SZIT)

A válasz alatta bontakozik ki: „Et nomen Virginis” ..., melyet egy M betűt formáló virág-monogram követ Lukács evangéliumának egy sorára utalva: „a szűz neve meg Mária”. (Luk 1,27) (KNB)
A virágkompozíciót készítő angyalkák, akik a monogram két oldalán röpködnek, az Énekek énekéből és Jeremiás könyvéből idézett szavaikkal hirdetik a Szűzről: „Keneteid illata kellemes,
neved kiöntött olaj”
(Én 1,3) (KNB), „Szép növésű, termékeny olajfa” – így hívott az Úr. (Jer 11,16) (SZIT)

A földi színpadon kottaállványaik előtt állva két énekes zengi: „ora pro nobis” (könyörögj érettünk!),  miközben a Szent Mihály tüzes nyila elől menekülő  ördög akarata ellenére így kiált: „Szent és magasztos a neve”! (Zsolt 111,9) (SZIT)

A metszet alsó részén Judit könyvének egy sora olvasható: „Benedictus Dominus, qui hodie Nomen tuum ita magnificavit ut non recedat laus tua de ore hominum. Iudith 13”, vagyis “Ezért a te dicséreted nem hal ki az emberek szívéből, akik megemlékeznek Isten hatalmáról mindörökké.” (Jud 13,19) (KNB)

(Imrik Zsófia, Budapest, 2020.04.27.)

 

Istennek szent Anyja – Könyörögj érettünk!
Sancta Dei Genitrix – Ora pro nobis!

A metszet felső részét díszítő medalion anya és gyermek ábrázolása az alatta látható betlehemi születés jelenetet tükrözi vissza és egészíti ki.

A felhők közül letekintő Atyaisten és a jászol mellől reá felnéző Mária ajkáról ugyanaz az igazság hangzik el a Zsoltárok könyvéből és Lukács evangéliumából idézve: „Ego hodie genui te”, vagyis „A Fiam vagy, ma adtam neked életet.” (Zsolt 2,7) (SZIT), „Peperit filium suum primogenitum.”„és megszülte elsőszülött fiát.” (Luk 2,7) (KNB)

Mária különleges helyet foglal el a Teremtő és a teremtmények között. Istenanyasága legfontosabb kegyelmi kiváltsága, megszentelésének és tiszteletének forrása.

A Fiú, aki tőle csak az emberi természetet vette magára, megtestesülésének első pillanatától kezdve egységben volt vele. Senki sem léphetett szorosabb kapcsolatba Jézus Krisztus emberségével, mint ő, az anya. "Fines divinitatis propinquius attingit", vagyis „Nagyon szorosan érinti az istenség határait” – írja Aquinoi Szent Tamás. 

Mária a Szentháromság misztériumába lépett be istenanyasága által.

(Imrik Zsófia, Budapest, 2020.04.28.)

 

Szüzeknek szent Szüze – Könyörögj érettünk!
Sancta Virgo Virginum – Ora pro nobis!

A földből kinőtt, virágzó liliomszárat Mária koronázza, félalakja a középső kehelyből emelkedik ki, arca ragyog, mint a Nap.

A keresztfáját kezében tartó, feltámadt Krisztus az Énekek énekének szavaival dicséri, mint szerelmesét: "Una est columba mea, perfecta mea”, “De galambom, ki tökéletes, csak egy van.” (Én 6,9) (SZIT)

A liliomot felhőkön lebegő női szentek veszik körül, akik földi életükben Mária tiszta példáját követték. “Adolescentularum non est numerus", vagyis ”a leányok szám nélkül vannak” (Én 6,8) (KNB) – olvasható fejük felett kétoldalon.

Közülük többen is felismerhetők attribútumukról, mind 4. századi szűz vértanúk. Bal oldalon Alexandriai Katalin ereszkedik féltérdre, lábánál széttört kerék, bal kezében gyűrűt tart, melyet Krisztustól kapott misztikus eljegyzése jeléül. Nevének jelentése: “tiszta, szeplőtelen”. Mellette Orsolya brit királylány látható szívébe fúródott nyíllal, jobbjában kereszteszászlót tartva tekint fölfelé. 

A liliom jobb oldalán Borbála térdel áldoztatókehellyel, mellette Antiochiai Margit látható feszülettel a kezében, mellyel legyőzi a sárkányt, mögöttük pedig Római Ágnes alakja emelkedik ki  ölében báránnyal, mely tisztaságára utal, ami végett Krisztus, az Isten Báránya eljegyezte.

A metszet alján Máriára vonatkozó idézet olvasható az Énekek énekéből: "Viderunt eam filiae et beatissimam predicaverunt", vagyis “A lányok, akik látják, boldognak hirdetik." (Én 6,9) (SZIT).

Mária, a Szüzeknek szent Szüze olyan páratlan kiváltságban részesült, hogy nemcsak a szülés előtt (ante partum), de a szülésben (in partu) és a szülés után (post partum), azaz anyaságában is szűz maradt. Tökéletes tisztasága készítette fel és tette méltóvá az istenanyaságra.

(Imrik Zsófia, Budapest, 2020.04.29.)

 

Krisztusnak szent anyja – Könyörögj érettünk!
Mater Christi – Ora pro nobis!

A metszet mindkét jelenete Mária földi anyaságát hangsúlyozza, aki más édesanyákhoz hasonlóan táplálta és dajkálta gyermekét. Az anya-gyermek kapcsolat legbensőségesebb pillanatát tárja elénk a felső kép, melyen Mária a Kisdedet szoptatja.

Az alatta futó mondatszalag szavai az Énekek énekéből valók: "Dilectus meus mihi inter ubera mea commorabitur"„Kedvesem, mint egy csomó mirha, a keblemen pihen majd.” (Én 1,13) (SZIT)

A szoptató Szűzanya képét egy takaró öleli körül, mely az anyai szeretet melegségét, intimitását szemlélteti.
"Peperit Filium suum primogenitum et pannis eum involvit", „Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette.” (Lk 2,7) (SZIT) – olvashatók Lukács evangéliumának szavai az alsó kép keretén.

A kisdedet bepólyáló Szűzanya mellett ott áll József is a családi tűzhely őreként. Az Atya úgy akarta, hogy Krisztus anyjának is gondját viselje valaki tiszta, állhatatos szeretettel, s Szent Fia családban nőjön fel.

A Makkabeusok 2. könyvének idézete olvasható a metszet alján: "Te in utero novem mensibus portavi, et lac dedi, et alui", azaz „Kilenc hónapig méhemben hordoztalak, három esztendeig szoptattalak, tápláltalak és mind ez ideig neveltelek.” (2Mak 7,27) (KNB)

Mária olyan mély intimitást élt meg a felnövekvő Jézussal, melyet egyetlen anya sem ismerhet meg rajta kívül. Teljes egységben maradt Fiával egész élete során a szeretet szabadságában, miközben mindenkinek odaajándékozta.

(Imrik Zsófia, Budapest, 2020.05.01.)

 

Isteni kegyelem anyja – Könyörögj érettünk!
Mater Divinae Gratiae – Ora pro nobis!

A Klauber-fivérek 18. századi metszetén Mária büsztje egy  háromszintes szökőkút legfelső, kagyló formájú medencéjéből emelkedik ki.

Gábriel arkangyal liliommal a kezében érkezik hozzá, s üdvözléskor így szólítja: "Gratia plena", “Kegyelemmel teljes!” (Lk 1,28) (SZIT)

Eközben ujjával az égre mutat, a Szentháromság egy Istent szimbolizáló háromszögre, melyből három fénysugár árad ki a Szűzre. A fény átalakul benne, s szívéből forrásként tör elő a háromság kegyelmének és a teológiai erényeknek - hitnek, reménynek, és szeretetnek - szimbólumaként.

A jelenet az angyali üdvözletet idézi fel. A szent aktus a Szentlélek leszállását jelzi, miközben az Ige testté lett. Erre reflektál a Szűz glóriáját övező ige Sirák fia könyvéből: "In me gratia omnis", (Bennem minden kegyelem), vagyis “Nálam van az út és az igazság minden kegyelme”. (Sir 24, 25) (KNB)

Mivel maga Jézus a kegyelem forrása, édesanyja csakis a kegyelem kútfeje lehet. Mióta világra hozta Szent Fiát, a kegyelmet közvetíti szüntelen, mely az ember képességeit alkalmassá teszi arra, hogy részesedjen az isteni természetből. A kegyelemből fakadó erényeket Isten önti a lélekbe, hogy az ember az Ő gyermekeként tudjon cselekedni az örök életre vezető úton.

Mária kútja élő vízzel teli, melyből ha iszik valaki, nem szomjazik meg soha többé, „örök életre szökellő vízforrás lesz benne”. (Jn 4,14) (SZIT)

"Adeamus ad tronum gratiae", „Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónjához” (Zsid 4,16) (SZIT) – olvasható a metszet alján a Zsidóknak írt levélből való idézet.

(Imrik Zsófia, Budapest, 2020.05.03.)

 

Tisztaságos anya – Könyörögj érettünk!
Mater purissima – Ora pro nobis!

"Pulchra ut luna" (Ragyog, mint a hold) – olvasható az Énekek énekének idézete a Klauber-fivérek metszetének tetején: “Ki az, aki úgy ragyog, mint a hajnal pírja, s szép, mint a telihold …?” (Én 6,10) (SZIT) A sötét égbolton a Szűzanya tűnik fel áldást osztó gyermekével a telihold világító korongján.

Egy csillagvizsgáló tetejéről két asztronómus vizsgálja távcsövébe pillantva az Isten által teremtett égitestet, melynek tulajdonságait az Énekek énekének szavaival írja le, s Máriához hasonlítja: "Tota pulchra es et macula non est in te",  vagyis “Egészen szép vagy, kedvesem, nincsen rajtad semmi folt.” (Én 4,7) (SZIT)

Ahogy a Hold a Napról ráeső fényt veri vissza, úgy Mária Isten visszfénye, Krisztustól kapja világosságát, szépséges tisztaságát, melyet az égből hulló szűztiszta hó is szimbolizál. Ő az egyetlen a teremtmények között, aki fogantatása pillanatától mentes volt az áteredő bűntől, s tökéletes testi és szellemi tisztaságában méltó az istenanyaságra.  Az Atya akaratából részesült a megelőlegezett  krisztusi megváltásban, s a megszentelő kegyelem élethosszig tartó állapotában.

A metszet alján Mária méltó tiszteletére szólít fel az Apostolok cselekedeteinek sora: "Deus purificavit, tu commune ne dixeris", „Amit az Isten tisztává tett, azt te ne tartsd tisztátalannak.” (ApCsel 10,15) (SZIT)

(Imrik Zsófia, Budapest, 2020.05.05.)

 

Szeplőtelen Szűzanya – Könyörögj érettünk!
Mater intemerata – Ora pro nobis!

Mária szűz anyasága öröktől fogva ott volt Isten megváltó tervében. Erre utal a Kisjézust ölében tartó Mária feje feletti mondatszalag is a Klauber-fivérek metszetén, mely a Példabeszédek könyvéből idéz a bölcsességről: „Possedit me in initio”. „Alkotó munkája elején teremtett az Úr, ősidőktől fogva, mint legelső művét.” (Péld. 8, 22) (SZIT)

Már a Teremtés könyvének jövendölésében felismerhetjük őt a kísértővel szemben megígért „kígyótipró asszonyban”: „Ellenségeskedést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba” (Ter 3,15).

Ez az asszony nem Éva, hanem Mária, az Egyház előképe, „amelyen sem szeplő, sem ránc, sem egyéb efféle nincsen, hanem szent és szeplőtelen” (Ef 5,27) (SZIT).

A Szűzanya és Szent Fia együtt küzdenek a vadállatok képében támadó alvilági hatalmak ellen, s együtt győzik le a gonoszságot, mikor az Istengyermek liliommal díszített keresztes lándzsával ledöfi a kígyót.

A kép alatt Máté evangéliumának idézete áll: "Portae inferi non praevalebunt adversus eam", vagyis „az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt” (Mt 16,18) (SZIT).

(Imrik Zsófia, Budapest, 2020.05.13.)

 

Sérelem nélkül való anya – Könyörögj érettünk!
Mater Inviolata – Ora pro nobis!

A Klauber-fivérek metszetén Mária a Jelenések könyvének ‘Napba öltözött asszonyaként’ látható Szent János látomása szerint ábrázolva: “Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony; öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona”. (Jel 12,1) (SZIT)

A Szentírás szerint az apokaliptikus asszony sértetlen a sárkány (sátán) támadásaival szemben, hiszen méhében a nemzetek erős kormányzóját hordozza, ki Ura a holdsarlóval szimbolizált mulandó világnak, s a 12 csillaggal szimbolizált ó- és újszövetségnek (Izrael 12 törzsének és a 12 apostolnak). Az állatkör jegyei megváltásának kozmikus jellegére utalnak.

"Sol in Virgine, Virgo in sole” (Nap a Szűzben, Szűz a napban) – olvassuk a Krisztust jelképező égitest sugárkoszorújában. Fénye nem csak kívülről burkolja be Máriát, de megtestesült Igeként belülről is átvilágítja az Anyát, aki mellén Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogramját viseli: IHS (Iesus Hominum Salvator – Jézus, a világ üdvözítője). Máriát csakis Krisztus fényében szemlélhetjük.

A Bölcsesség könyvének allegóriájával élve olyan ő, mint "Speculum sine macula" (Szeplőtelen tükör), aki az “igazságosság Napját” tükrözi vissza. “Nincs benne semmi szenny, mert az örök világosság kisugárzása, Isten fölségének szeplőtelen tükre és jóságának képmása.” (Bölcs 7, 25-26) (KNB)

Szívén a Szentlélek fénye halad át, s kiárad a világra. Az angyal által tartott ovális tükörből visszatükröződő fény tüzet gyújt a földön. A gyertya, mely fölemészti magát teljesen, hogy másoknak szolgálhasson, Jézus Krisztus szimbóluma.

A Napba öltözött asszony ábrázolása, mely felöleli a Máriára vonatkozó összes tanítást, a metszet készítésének századában különösen is a Szeplőtelen Fogantatás képtípusává vált. Erre utalnak a Mária lába mellett olvasható szavak: "Virginea generatio" (tiszta nemzedék).

A metszet alján Judit könyvének idézete áll: "Eo quod castitatem amaveris, ideo eris benedicta in aeternum", vagyis “Áldott légy, asszony, a mindenható Istennél örök időkre.” (Jud 15,10) (KNB)

(Imrik Zsófia, Budapest, 2020.05.11.)

 

Szűz virág szent anya - Könyörögj érettünk!
Mater castissima – Ora pro nobis!

A metszet előterében egy fa áll, melynek lombját Mária félalakja koronázza ölében a Kisjézussal. "Flores simul et fructus" (virágok és gyümölcsök együtt) – olvassuk a lombkorona felett a latin szavakat.

A virág és a gyümölcs képe a vőlegény menyasszony után vágyakozó sóhajában tűnik fel az Énekek énekében: “Korán reggel menjünk ki a szőlőhegyre, nézzük meg, fakad-e a szőlő vesszeje. Vajon kifeslettek-e virága bimbói, s a gránátalmafák virágoznak-e már? Ott ajándékozlak meg szerelmemmel.” (Én 7,13) (SZIT)

A dávidi családfa szűzi hajtása, szép virágszála, Mária a Szentlélek által Jézusban lett isteni gyümölccsé. Ahogy a képen látható fácska egyszerre borult virágba és hozott gyümölcsöt, úgy Mária is egyszerre maradt szűz és lett édesanya.

Szüzességének két szimbóluma is látható a metszeten: a „Hortus conclusus” (elzárt kert), melynek kapuját angyal őrzi, és a „Fons signatus” (lepecsételt forrás). Mindkettő az Énekek énekét idézi: “Húgom, mátkám akár az elzárt kert, mint az elzárt kert, a lepecsételt forrás.” (Én 4,12) (SZIT)

A metszet alján a Bölcsesség könyvének idézete emlékezik meg a legtisztább teremtményről: "O quam pulchra est casta generatio!", vagyis “De szép a tiszta nemzedék dicsőségében …”. (Bölcs 4,1) (KNB)

                                                                                                                                       (Imrik Zsófia, Budapest, 2020.05.12.)

 

Szeretetre méltó anya – Könyörögj érettünk!
Mater amabilis – Ora pro nobis!

Két lángoló szív koronázza azt a medaliont, melyen a ’Szeretetre méltó anya’  Eleusa (Gyengédség)-képtípus szerint megjelenített képe látható. Mária gyöngéd szeretettel hajol a kisded fölé, Jézus pedig édesanyja nyaka köré fonja karját. Arcuk összeér, szívük kölcsönös szeretetben ég.

"Amabilis super omnes" (Mindenek felett kedves / A legkedvesebb) - jelenti ki Máriáról a képet vállán tartó angyal, miközben az égből a földre tekintve az ószövetség négy kiemelkedő nőalakját szemléli.

Bal oldalon Eszter és Judit, jobb oldalon Rebekka és Ráchel ősanyák láthatók.

-"Ester pulchra nimis" - Eszter “mindenki szeme előtt bájosnak és kedvesnek tűnt fel.” (Esz 2,15) (KNB)

-"Iuditha eleganti aspectu" - Judit “megjelenése nagyon szép volt, s egész lénye vonzó, okos szívében, jó és tisztességes.” (Jud 8,7) (KNB)

-"Rebecca decora nimis" - “A lány igen szép volt, még szűz, férfit nem ismert.” (Ter 24, 16) (KNB)

-"Rachel venusta facie" - “Ráchel szép termetű és bájos külsejű.” (Ter 29,17) (KNB)

Az angyal ítélete megkérdőjelezhetetlen. Mária és Jézus szeretete összehasonlíthatatlanul szebb, tisztább, odaadóbb és tökéletesebb, mint bármilyen más emberi szeretet.

A metszet alján Sámuel 2. könyvének idézete áll: "Amabilis super amorem mulierum" (Minden nőnél kedvesebb). “Jobban szerettelek mindenkinél, igen, barátságod több volt nekem az asszonyok szerelménél.” (2Sám 1, 26) (SZIT)

(Imrik Zsófia, Budapest, 2020.05.15.)

 

Csodálatos anya – Könyörögj érettünk!
Mater admirabilis – Ora pro nobis!

A római Santa Maria Maggiore-bazilika Havas Boldogasszony-kegyképének, a Salus Populi Romani (a római nép megmentője) néven is ismert ikonnak egy másolata látható a metszet medalionján az alatta ábrázolt ószövetségi jelenet égő csipkebokrának lángjában.

Az eléghetetlen csipkebokor Mária sértetlen szüzességének, szűzi anyaságának előképe, aki befogadja a Szentlélek tüzét. Amiképpen Isten megjelent Mózesnek az égő csipkebokorban, mely lángolt, de nem perzselt, úgy született meg Jézus Krisztus a Szűztől, anélkül, hogy az Istenszülő tisztasága csorbát szenvedett volna.

"Transibo in locum tabernaculi admirabilis" - „A szívem megdobban, ha arra gondolok, hogyan vonultam be a fönséges sátorba, az Úr házába” (zsolt 42,5) (SZIT) – hangzanak el a zsoltáros szavai a jelenés előtt saruit leoldó Mózes szájából a metszeten. Nekünk is Mózes alázatával, bizalommal kell közelednünk Máriához, az élő tabernákulumhoz, melyben a Fiú lakást vett.

Ahogy sok más kegyhelyen, úgy a Salus Populi Romani-ikon előtt évszázadok óta imádkozók körében is sokak könyörgése talált meghallgatásra a legcsodálatosabb anya közbenjárására. Erre utalnak a metszet két oldalán megjelenített piramis formájú oszlopok, melyek a közbenjáró ima emlékművei csúcsukon Mária és Jézus égő szívével. Az oszlopokat díszítő fogadalmi ajándékokat – betegségben szenvedő emberi testrészeket, mankókat, pólyásbabát – sokan imameghallgatás, csodás gyógyulás reményében vagy hálaajándékként helyezték el a kegykép oltárán.

Az oszlopokat tartó alakok a világot alkotó alapvető elemek – levegő, tűz, föld, víz – allegóriái a keresztény hagyományban is. Mikor az égő csipkebokorral egy és ugyanazon képen szerepelnek, a Bölcsesség könyvére utalnak, melyben arról olvashatunk, hogy még az elemek, a természet is Izrael pártján állt, mikor Mózes kivezette népét az egyiptomi szolgaságból (Bölcs 19,18).

Mózes az égő csipkebokorban megjelenő Istentől kapta meg népéért közbenjáró feladatát.  Az egyiptomi szabadulás egyben a gonosz lélek igájából való szabadulás, vagyis a Krisztusi megváltás előképe is. Míg az előbbi Mózes közreműködésével, az utóbbi Mária „Igen”-je által valósult meg. 

A metszet alján Izajás próféta könyvének idézete olvasható: "Vocabitur nomen ejus Admirabilis". „Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó” (Iz 9,5) (SZIT).

(Imrik Zsófia, 2020.05.19.)

 

Teremtőnk anyja – Könyörögj érettünk!
Mater creatoris – Ora pro nobis!

A metszet égi szférájában a Kisjézus trónol anyja ölében.  Mária liliomos jogart, Szent Fia az univerzum gömbjét tartja kezében, glóriáján a Zsidóknak írt levél idézete olvasható: "Portat omnia verbo virtutis suae" - „ő tartja fenn hathatós szavával a mindenséget” (Zsid 1,3) (SZIT).

A Fiú, aki az Atyával egylényegű, a világ teremtője és újjáteremtője egyaránt. Mária is az Ő alkotása: "Qui creavit me, requievit in tabernaculo meo" - „aki teremtett engem, s nyugalmat adott sátramnak” (Sir 24, 12) (SZIT) – áll Sirák fia könyvének sora a kép alatt.

Az Ige, mellyel az Atya létbe szólította a világmindenséget, ugyanaz az Ige, mely a Szűz méhébe szállt, hogy megváltásával örök életet adjon az emberiségnek.

A metszet földi szférájában két férfi térdel, egyikük a Krisztus előtti, másikuk a Krisztus utáni emberiség képviselője. Jobb oldalon az ószövetségi Dávid király, bal oldalon pedig az újszövetségi Szent Pál látható.

A lantját pengető Dávid ajkáról felhangzó zsoltár kétségbeesett kiáltásként hatol az ég felé: „Ad nihilum redactus sum et nescivi" - „Esztelen voltam és értelmetlen, oktalan állatként viselkedtem előtted” (Zsolt 73,22) (KNB).

Mivel az embernek saját erejéből elérhetetlen maradt a “fölemelkedés”, Isten maga hajolt le a testet öltött Igében, hogy újjáteremtse. A Dávid házából született Jézus Krisztus nem csak a földi létmódba lépett be elsőszülöttként, de a holtak közül is elsőként támadt fel az örök életre, megnyitva az idők teljességének kapuját az újjáteremtett emberiség előtt.

A tarzuszi Szent Pál, kinek élete a damaszkuszi úton változott meg, mikor találkozott a Föltámadottal, s három napig vak volt a nagy fényességtől, méltán hirdeti az örömhírt a Korintusiaknak írt II. levelében: "In Christo nova creatura" - ”aki Krisztusban van, új teremtmény” (2 Kor 5, 17) (SZIT).

(Imrik Zsófia, Budapest,2020.05.26.)

 

Üdvözítőnk anyja – Könyörögj érettünk!
Mater Salvatoris – Ora pro nobis!

A karácsony és húsvét titkát, az Üdvözítő Jézus születésének, szenvedésének és halálának történéseit egyaránt felelevenítik a metszet jelenetei és szimbólumai.

A metszet alján Máté evangéliumának idézete áll, mely szerint így szólt Józsefhez az álmában megjelenő angyal: "Pariet filium, et vocabis nomen eius Jesum. Ipse enim salvum faciet populum suum" - „Fiút fog szülni, és a Jézus nevet adod neki, mert ő szabadítja meg népét bűneitől.” (Mt 1,21) (KNB)

Angyaltól kaptak hírt a pásztorok is, kik a metszet földi mezejéről tekintenek fel az égre: "Natus est vobis hodie Salvator" - „Ma született nektek az Üdvözítő” (Luk 2,11) (KNB). A jobboldali képen már a kisded előtt hódolnak.

A betlehemi istálló feletti égbolton a kereszt jele „tűnik fel”, rajta a világ Üdvössége. Anya és Fia együtt „függnek” a kereszten, a töviskoronával keretezett medalionon ábrázolva. Az Istengyermek, ki azért testesült meg, hogy  győzedelmeskedjen a halál felett, kezecskéjében keresztje kicsi képmását tartja.

Szenvedéstörténetét a töviskorona körül megjelenített passiójelvények, Krisztus fegyverei (lat. Arma Christi) elevenítik meg. Elárulásának, megkínzásának és kereszthalálának eszközei nem az időrendi sorrendet követik. A baloldali legalsó tárgy egy létra, melyre a halott testének leemeléséhez volt szüksége Arimateai Józsefnek. A rajta függő kalapácsot a megfeszítésnél, a fogót a levételnél használták. Bíborköpenybe megostorozása és tövissel koronázása után öltöztették, hogy kigúnyolják. Korsóból Veronika szerette volna megitatni a keresztúton leroskadt szomjazót, de megakadályozták benne. Fáklyával az éjszaka sötétjében világítottak, mikor elfogták a vérrel verítékezőt a Getszemáni-kertben. A kéz, azok keze, kik arcul ütötték Kaifás palotájában. A lándzsa a Jézust oldalba szúró századosé, az ostor pedig legkegyetlenebb kínzóeszköze, mellyel 39 csapást mérhettek rá. A keresztgerenda bal oldalán elhelyezett szegek kezeit és lábait fúrták át.

A keresztgerenda jobb oldalán látható dobókockákkal a katonák döntötték el, hogy kié legyen köntöse, mielőtt szétosztották ruháit. A bőrszíjjal átkötött vesszőnyaláb ütlegelésére szolgált. Izsópszálra tűzött szivacsban ecetet nyújtották a szomjazó megfeszítettnek. A lámpás Júdás árulására utal, mellyel Jézus nyomára vezette a katonákat. Nádszálat azért adtak a tövissel megkoronázott kezébe, hogy a zsidók királyaként gúnyolhassák. Karddal és doronggal a katonák érkeztek elfogására, de kardját rántotta elő Simon Péter is a velük történő dulakodás során. A 30 ezüstpénzt rejtő erszény az áruló Júdás jutalma volt. A kancsóban lévő vízzel Pilátus mosta  kezeit, mielőtt az őrjöngő nép kezére adta Jézust.  Ő szabta meg a feliratot is, melyet keresztjére ácsoltak: I.N.R.I. (A Názáreti Jézus, a zsidók királya).

"Vocavit eum Salvatorem mundi" - „elnevezte Szafanet Fánek-nek (ami Világszabadítót jelent)” (Ter 41,45) (KNB) - olvassuk a Teremtés könyvéből származó idézetet a passiójelvényekkel ékesített medál alatt.

Mária, az Üdvözítő anyja a betlehemi jászoltól a Golgotáig kísérte Fiát. Ott állt a kereszt alatt, hogy a fájdalomban is közel legyen hozzá, miközben az ő szívét is hét tőr járta át. „Est Mater mea” - „az én anyám” - olvassuk a feliratot feje felett a medálon.

(Imrik Zsófia, Budapest, 2020.05.30.)

 

Nagy okosságú Szűz – Könyörögj érettünk!

Virgo prudentissima – Ora pro nobis!

Mária félprofilból ábrázolt alakja toronyként magasodik az alatta látható épület fölé. Ő maga a tökéletes építmény, az élő tabernákulum, méhében a Krisztus-monogrammal ellátott Oltáriszentség (IHS: Iesus Hominum Salvator – Jézus, a világ üdvözítője). A Szűzanya fejét 12 csillag övezi, mint a Szeplőtelen fogantatás ábrázolásokon, kitárt karjai, anyaságának befogadó gesztusát idézik.

Az épület ajtajában a tíz szűzről szóló példabeszéd elevenedik meg a mennyek országának hasonlataként. Krisztus, a vőlegény fogadja a menyegzőre érkezőket. Máté evangéliumának szavait olvasssuk a kép alatt: "Prudentes acceperunt oleum in vasis suis" - „Az okosak lámpásukkal együtt olajat is vittek korsójukban.” (Mt 25,4) (SZIT) A vőlegény csak az okos szüzeket engedte be ajtaján, a balgákat, kiknek várakozás közben kialudt lámpásuk, éberségre intette.

Az okosság vagy bölcsesség (prudentia, sapientia) a négy kardinális erény egyike. A kardinális erények – igazságosság, bátorság, okosság, mértékletesség - határozzák meg alapvetően az ember magatartását, olyanok, mint a cölöpök, amelyekre később egy épületet emelhetnek a többi erényből.

A Szűzanya alakját övező, szabályos kör alakú medalion, melyet egy férfi és egy nő tart a magasba, az emberi tudás és magatartás tökéletességét szimbolizálja. A babér, melyet a férfi koszorúként visel, a nő pedig kezében tart, itt a bölcsesség jelképe. A medaliont díszítő tárgyak között fellelhető könyv és tükör, valamint az épület ajtaja felett látható koronás Janus-arc is az okosság, körültekintés szimbóluma. A tudományok szimbólumai is megtalálhatók a jelképtárban: a körző, a vonalzó, a földgömb, az iránytű és a távcső. A Szentírásban bölcsességet is példázó állatok, a kakas, a hangya és a kígyó is szerepelnek a képen.

A medalion akasztóján álló kakas felett Jób könyvének kérdése áll: "Quis dedit gallo intelligentiam?" - „ki adott értelmet a kakasnak?” (Jób 38, 36) (KNB). A baloldali tükörben hangyaboly rajzolódik ki, a Példabeszédek könyvének felszólításával: "Vade ad formicam et disce sapientiam" - „Eredj a hangyához, (te lusta)! Nézd az útjait és okulj!” (Péld 6,6) (KNB) A jobboldali tükörben kígyó képe látható, Máté evangéliumának jótanácsa kíséri: "Estote prudentes" - „Legyetek tehát okosak, (mint a kígyók)” (Mt 10,16) (SZIT).

A metszet alján Sámuel első könyvének sorát olvassuk, mely eredeti szövegkörnyezetében az ószövetségi asszonyra, Abigail-re vonatkozik, ezen az ábrázoláson azonban a Nagy okosságú Szűz jellemzésére szolgál: "Eratque mulier illa prudentissima", - „Az asszony csupa okosság volt” (1 Sam 25,3) (SZIT).

(Imrik Zsófia, Budapest, 2020.06.02.)

 


Tisztelendő Szűz - Könyörögj érettünk!
Virgo Veneranda - Ora pro nobis!

“Venerabilis, et Sancta.” - olvasható a Számok könyvének verse Mária medalionon ábrázolt képe felett. Fordítása: “Tiszteletreméltó és szent.“ (Szám 28,26) A Szűzanya tisztaságának jelképével, fehér liliommal a kezében tekint égi trónon ülő Szent Fiára. A feltámadt Krisztus maga mellett kínál helyet a Szent Szűznek. Felette a Királyok könyvének azon verse áll, melyben Salamon király anyját, Batsebát fogadja: “Surrexit rex in occursum eius”, vagyis “A király fölkelt, elébe (ment)” (1Kir 2,19) (SZIT). Az ábrázolás üzenete: A Szent Szűz első tisztelője maga az Isten volt.

Máriát istenanyasága tette az emberek előtt is tiszteletreméltóvá. Tiszteletének eszközei, a rózsafüzér és a skapuláré a metszeten is feltűnnek. Maga a Loretói litánia is Mária közbenjárásáért könyörgő imádság, mely az olaszországi Mária-kegyhelyről kapta nevét.

A metszet centrumában a loretói Szent Ház áll, melynek márványfalai Mária egykori názáreti házának köveit foglalják magukba. A tengerparti sziklára “röpített” ‘Santa Casa’ lábánál különböző nemzetek hívei imádkoznak. A középső, háttal térdeplő férfi bal kezével fára tekeredett ördögi alakra mutat. Az ördög cselvetéseivel szemben Mária fegyverként ajánlja a rózsafüzért, de a skapulárét viselő hívei is bízhatnak oltalmában.

“Beatam me dicent omnes generationes”, vagyis “Boldognak hirdet engem minden nemzedék" (LK 1,48) (KNB) - olvassuk a kép alatt Mária Magnificátjának ujjongó sorát Lukács evangéliumából.  A jövendölés nem csak a keresztényekre vonatkozik, hanem más vallások híveire, sőt a hitetlenekre is. Ezért is tűnik fel a metszeten ábrázolt “zarándokok” csoportja mellett két hindu bhakta (szanszkritül hívő), kiknek tarkóján meghagyott hajtincse az egyistenhit szimbóluma. Az ő fejük fölött is rózsafüzér lebeg, Mária értük is közbenjár.

(Imrik Zsófia, Budapest, 2021.05.16.)


Dicsérendő Szűz - Könyörögj érettünk!
Virgo Praedicanda - Ora pro nobis!

Mária medalionba foglalt képe körül puttók zengik dicséretét szent nevével fellobogózott harsonáikon. Az Úrnak szolgálóleánya alázatosan fejet hajt, kezeit mellén keresztezve imádkozik.

“Kiállnak fiai" is, hogy megvallják és dicsérjék Őt az emberek előtt. Az érem alatt két földi jelenet tárul elénk: Az előtérben az egyház papja magasztalja egy barokk templom szószékéről, a templomfalakon kívül pedig vándorprédikátor méltatja szentségét. 

A metszet bal oldalán a Példabeszédek könyvéből Lamuelnek, Massza királyának szavai állnak, kit anyja oktatott rá, milyen is a derék asszony: "Beatissimam praedicaverunt”, tehát “Boldognak hirdetik” (Péld 31,28) (KNB). 

A háttérben Lukács evangéliumából hangzik fel Jézus anyjának dicsérete, úgy, ahogy egykor asszony kiáltotta oda a tömegből a tanító Jézusnak: "Beatus venter qui te portavit", vagyis “Boldog a méh, amely hordozott” (Lk 11:27) (KNB).

A kép alatt Uzija áldása olvasható Judit könyvéből. Ez a vers is Máriára vonatkozik a metszeten: "Non recedat laus tua de ore hominum". “A te dicséreted nem hal ki az emberek szívéből” (Jud 13,19) (KNB).

(Imrik Zsófia, Budapest, 2021.05.18.)

 


Nagyhatalmú Szűz - Könyörögj érettünk!
Virgo Potens - Ora pro nobis!

A rézkarcot készítő Klauber-fivérek e metszetükön nem medalionba foglalt ékkőbe vésték a Szent Szűz alakját, hanem egy hadi eszközön ábrázolták. A pajzsot, mely támadások elhárítására, és támadásra is szolgáló eszköz, fegyverek arzenálja veszi körül. Íjak, nyilak, kardok, lándzsák, bárdok, ágyúk, zászlók, szigony és buzogány is szerepelnek a tárházban.

A teljes fegyverzetben született római istennő, Minerva portréja is feltűnik a pajzs fölött, párhuzamba állítva a keresztények Máriájával. A mitológiai szűz istennő, aki sisakján szent állatát, a baglyot viseli, az igaz ügyért harcolók védnöke, elkötelezett védelmező és segítő, akárcsak a Szűzanya. 

Mária bölcsessége, ereje és hatalma azonban Krisztusban rejlik. Erre utal a pajzson félkörbe futó felirat Pál apostol Filippieknek írt leveléből: “Omnia possum in eo”, vagyis “Mindenre képes vagyok abban, (aki nekem erőt ad).” (Fil 4,13) (KNB)

A metszet alsó mezejében az ószövetség két bátor nőalakja látható, kik népük védelmében ölni is képesek voltak. Jáel kalapáccsal vert cöveket a sátrába menekült ellenséges kánaánita hadvezér, Sziszera halántékába, hogy a földhöz szögezze. (Bir 4,21) Judit az izraelitákat elnyomó Nabukodonozor fővezérének, Holofernésznek fejét vágta le, miután elcsábította, s elhitette vele, hogy az ő oldalán áll. (Jud 13,8)

Mária az univerzumot fenntartó mindenható Isten kegyelméből tartja kezében a parancsnoki botot, hogy közbenjárhasson az emberiség üdvösségéért. Az alázat és az imádság eszközeivel él. A Magnificát szavai, melyek várandós rokonával, Erzsébettel való találkozása során hangzottak fel ajkáról, pajzsa körül elhelyezve fegyvertárát gazdagítják a metszeten: “Fecit potentiaal in brachii suo”. “Hatalmas dolgokat művelt karja erejével.” (Lk 1,51) (KNB) - olvassuk az íjak, nyilak, kardok, bárdok két oldalán.

A kép alatt a Krónikák első könyvének verse áll, ugyancsak a Szent Szűzre vonatkoztatva: “In manu tud virtus et potencia”. “A te kezedben van az erő s a hatalom” (1Krón 29,12) (KNB). Dávid király áldotta így az Urat a jeruzsálemi templom felépítésére összegyűlt adományok feletti örömében. Isten készülő hajléka miatti ujjongása Keresztelő Szent János előképévé teszi. A magzati korban lévő János is felujjongott Erzsébet méhében, mikor találkozott Jézussal az Isten Fiának felépült "élő hajlékban”, Máriában.

(Imrik Zsófia, Budapest, 2021.05.21.)

 

Irgalmas Szűz - Könyörögj érettünk!
Virgo Clemens - Ora pro nobis!

A metszet középpontjában Mária irgalmas anyai szíve áll. A Szeplőtelen Szív, melyet az igaz szenvedéséről és reményéről szóló dávidi zsoltár verse kísér egy mondatszalagon, a kezeit szívére helyező Szűzanya képe alatt látható.  "Cor meum tanquam cera liquescens", “Szívem, mint a viasz, megolvadt bensőmben”. (Zsolt 22,15) (SZIT) Mária anyai szívét hét tőr járta át, irgalma mégis határtalan maradt.

Portréja mellett allegorikus állatfigurák foglalnak helyet: bal oldalon egy pelikán fiókáival, jobb oldalon pedig egy kotlós csibéivel. A pelikán magányossága és fiókái iránti különleges szeretete miatt vált az egyik legkorábbi Krisztus-jelképpé, ezen metszeten azonban Máriára vonatkoztatva ábrázolták a Klauber-fivérek. A Physiologus szerint a pelikán úgy kelti életre a kígyó által megölt fiókáit, hogy csőrével feltépi jobb oldalát, s rájuk csorgatja vérét. A Szűzanya szíve is vérzett, mikor együttszenvedett Krisztussal a keresztúton, s együttszenved ma is mindnyájunkkal.

A csibéit szárnya alá gyűjtő kotlós képét Jézus is használta Jeruzsálemhez intézett figyelmeztetésében: “Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, ahogy a tyúk szárnya alá gyűjti csibéit, de nem akartátok.” (Mt 23,38) A kotlós az anyai szeretet és gondoskodás jelképe, melyre Mária ikonográfiai ábrázolásai közül leginkább a “köpenyes Madonna”-képtípus rímel, ahol a Szűzanya köpönyege alá fogadja az oltalmat keresőket.

Szűz Mária empátiája, az emberek igényeit szem előtt tartó figyelmessége a kánai menyegzőn is megmutatkozott. A metszet alsó mezejében a lakodalmas asztalnál ülő Jézus mögött áll. “Nincs több boruk” - jegyzi meg, s Szent Fia az ő kedvéért viszi végbe első csodáját, mikor a vizet borrá változtatja. (Jn 2,1-12) Ahogy az a “derék asszony” tulajdonságai között is szerepel: ”Lex clementiae in lingua ejus", vagyis “Jóságos tanítás (árad) a nyelvéről” (Péld 31, 26) (SZIT). A Példabeszédek könyvéből származó verset a Szent Szűz portréja feletti mondatszalagon olvashatjuk.

A kánai menyegző jelenetét két további kép és idézet szegélyezi, melyek ugyancsak Mária jóságából, irgalmából fakadó közbenjárását hangsúlyozzák. Bal oldalon egy lerombolt oszlopláb áll, mellette virágzó növény a Példabeszédek könyvének verse kíséretében: “Clementia ejus quasi imber serotinus", vagyis “a kegye olyan, mint a késői eső” (Péld 16,15) (KNB). Mária közbenjárására a romok felett is kivirágzik az élet, csak türelemmel ki kell várni az idejét.

A jobb oldali jelenet Mária irgalmas cselekedetének párhuzamaként egy ószövetségi nőalak történetét idézi fel a Teremtés könyvéből. Rebeka látható a kútnál, amint vízzel töltött korsóját Ábrahám szolgájának nyújtja, s így szól: "Et camelis tuis hauriam aquam", "Igyál, sőt, a tevéidet is megitatom"  (Ter 24, 14) (KNB). Jóságos és könyörületes szavai alapján ismerte fel benne Ábrahám szolgája Izsák jövendőbelijét,  a derék asszonyt. A Szűzanya is az Irgalom forrásából merít számunkra, mikor szomjazzuk Istent.

"Clemens ero in quem mihi placuerit", vagyis “megkönyörülök azon, aki nekem tetszik” (Kiv 33,19) (SZIT) - olvassuk a metszet alján a Kivonulás könyvének versét, melyet az Úr mondott Mózesnek, mikor az látni szerette volna dicsőségét. Mária megkapta a kegyelmet, hogy maga köré gyűjtve Isten színelátására vezessen mindannyiunkat anyai közbenjárásával. 

(Imrik Zsófia, Budapest, 2021.05.26.)

 


Hűséges Szűz - Könyörögj érettünk!
Virgo Fidelis - Ora pro nobis!

"Cor ejus fidele", “Hűségesnek találtad szívét“ (Ne 9,8) (SZIT) - olvassuk Nehemiás próféta szavait a szív alakú medál fölött, melyen a Szűzanya látható ölében az Istengyermekkel. Mária Jézust nyújtja a világnak, szíve azonban elválaszthatatlan tőle.

A Nehemiás könyvéből idézett vers eredetileg az Úr Ábrahámmal kötött szövetségére utal, a metszeten azonban Máriára vonatkozik. A Szűzanya akkor is hűséges maradt ígéretéhez - “legyen nekem a te igéd szerint” -, mikor “elérkezett az óra”. Az angyalnak mondott “igen” után Szent Fiának is “igent” mondott, mikor elfogadta önfeláldozását a világért. Ahogy a metszet alsó mezejében ábrázolt jelenet tanúsítja, közel maradt Jézushoz a szenvedésben is, pedig szívét tőr járta át.

Méltán viseli hát Szent Szívére írva e titulust: "Mulier fidelis", “hűséges nő" (1Kor 7).  Az általa kötött életreszóló szövetség a keresztény házassághoz hasonlítható, melyről  Pál apostol ír az I. Korintusi levélben. A szeretet lényegi sajátossága ugyanis a felbonthatatlanság.

A Golgota-ábrázolást két további jelenet szegélyezi, melyek párhuzamba állíthatók a Szűzanya hűségével. Bal oldalon a görög mitológiai nőalak, Ariadné adja aranyfonalát szerelme, Thészeusz kezébe, hogy a szörny legyőzése után kitaláljon a knosszoszi királyi palota labirintusából. A jelenet arra irányítja figyelmünket, miként garantálja a hűség a biztonságot és a helyes irányt az életben.

Jobb oldalon az ószövetségi nőalak, Michal, Saul lánya látható, amint az ablakon keresztül kötélen engedi le Dávidot, hogy biztonságban elmenekülhessen üldözői elől. (1Sám 19,10) Michal Dávid szerető és hűséges felesége, aki férje mellett áll, s védi őt apja haragjától is.

Az emberi kapcsolatok azonban - különösen a szerelem - előbb vagy utóbb válságba kerülnek. Thészeusz nem marad hűséges szerelméhez, elszökik mellőle, így Ariadnét már az ókorban elhagyott szerelmes lányként ábrázolták. Michal pedig megveti férjét, Dávidot, látva, hogy a Jeruzsálembe kísért Szövetség ládája előtt nekivetkezve táncol és énekel a nép jelenlétében. Nem is születik tőle gyermeke egész életében. Ha a kölcsönös szeretet sebződik, a szövetség is bomlani kezd.

"Esto fidelis usque ad mortem", "Légy hű mindhalálig" (Jel 2, 10) (SZIT) - áll a Jelenések könyvének verse a metszet alján. János apostol a szmirnai egyház angyalának írt levelében így fogalmaz bővebben: “Ne félj a rád váró szenvedésektől! Az ördög néhányotokat fogságba vet, hogy próbára tegyen benneteket. Megpróbáltatásotok tíz napig tart. Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koszorúját.” (Jel 2,10) Mária a mennyek koronáját kapta hűségéért.

(Imrik Zsófia, Budapest, 2021.05.31.)

Szerző: 

Imrik Zsófia