Machaerus, Keresztelő Szent János Golgotája

Dr. Vörös Győző ókorkutató, akadémikus Vízkereszt ünnepén tartott budavári előadását hallgatva nem kisebb célt tűztem ki magam elé, mint a Machaerus "csúcsát". Nagy nemzetközi érdeklődés övezi a magyar kutató által vezetett feltárási munkát, melynek befejezését 2029-re, Keresztelő Szent János halálának kétezredik évfordulójára tervezik. 2012-ben Machaerus fotója a Biblical Archaeology Review címlapján látott napvilágot, 2013-ban és 2015-ben pedig angol nyelvű könyv jelent meg róla a milánói Edizioni Terra Santa kiadónál (Machaerus I. és Machaerus II.). 

   
 
A 2. kötet előszavát így kezdi prof. em. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke: "Kedves Olvasó! Ön egy olyan könyvet tart a kezében, amely áttételesen arról szól, hogy a Volt, a Van és a Lesz időhatárait mi, emberek éljük meg, de a teremtő Isten jelöli ki számunkra. Nincs is módunk befolyásolni rendjüket, de ajándékként elfogadva kivételes lehetőséget kapunk arra, hogy szerves egésszé kössük össze őket. Aki tehát a jelenben él, annak kezében van a múlt titkai megfejtésének tudományos kulcsa és átvezetésének képessége a jövőbe. (...)"
 
A szerző érdekfeszítő előadásainak egyike magyar nyelven is MEGHALLGATHATÓ a linkre kattintva: https://www.youtube.com/watch?v=7-peFgOiKwE
 

“A Magyar Művészeti Akadémia égisze alatt 2009-ben kezdődött meg a mai Jordán Királyság területén a Holt-tenger keleti partjára néző, Nagy Heródes király által építtetett erődített palota, a Machaerus régészeti ásatása, ahol Salome hercegnő ellejtette híres táncát, és amelynek börtönében az ott raboskodó Keresztelő Szent Jánost kivégezték. Az utóbbi esemény emlékét nem csupán a keresztény szenthagyomány őrzi: Josephus Flavius – a római uralkodók hivatalos történésze – is beszámol róla az első században, hogy Keresztelő Szent Jánost Machaerus várában őrizték, és ott is végezték ki (Antiquitates Judaicae XVIII.5.2). A régészeti ásatások helyszíne ma egyúttal keresztény és muszlim zarándokcélpont, az evangéliumok egyik nevezetes eseményének színhelye, de történelmi szempontból fontos a judaizmus számára is. Machaerus várának királyi udvara jelenti a szintén Heródes által építtetett jeruzsálemi erőd és praetorium (helytartóság) lithosztrótosz-gabbatájának egyik legközelebbi régészeti párhuzamát is. Szent János evangéliuma szerint (Jn 19,13) Poncius Pilátus ugyanis ezen a helyen mondta ki sorsdöntő halálos ítéletét Názáreti Jézusra.” (Vörös Győző: Ahol Keresztelő Szent Jánost lefejezték, In: Magyar Szemle, Új folyam XXV. 7-8. szám)

"Az előtérben a Holt-tenger keleti partján fekvő ókori oázis, Kallirrhoe (a mai ez-Zara). A nyíl a machaerusi régészeti lelőhelyet jelöli, mely sasfészekként ékesíti a horizontot. Kilátás az izraeli tengertpart felől." (Forrás: http://www.magyarszemle.hu/galeria/2016_4)

"Machaerus városának elméleti rekonstrukciója, a Holt-tengerrel és Jeruzsálemmel a háttérben (Jane Taylor keleti irányból készített légi felvételére montírozva)" (Forrás: http://www.magyarszemle.hu/galeria/2016_4)

“Építészeti kutatásaink eddigi legfontosabb eredményeiként megemlíthetjük, hogy beazonosítottuk Machaerus városának három történelmi korszakát, részletesen elemeztük az egyes épületek építészeti térfejlődését – külön-külön, illetve az épületegyüttesek vonatkozásában is –, valamint elkészítettük elméleti rekonstrukciójukat. A műemlékek teljes, grafikai és fotódokumentációval kiegészített építészeti leírásába belevettük azokat az épületelemeket is, amelyek már nem találhatóak meg in situ a régészeti lelőhelyen. A régészeti kutatást követően elkészítettük a műemlékek háromdimenziós digitális modelljét, hogy ezek alapján később megalkothassuk elméleti rekonstrukciójukat. Az anasztilózis archeológiai módszerével rekonstruált dór és ión oszlopokról (a görög szó jelentése: „újra felállított”), valamint a Heródes király erődített palotájának elméleti rekonstrukciójáról készült szemléltető ábrák alapján az olvasó képet alkothat szerény erőfeszítéseinkről.

A műemlékegyüttes részletes épületdiagnosztikája, valamint a falak és a terep régészeti-rétegtani vizsgálata mellett kutatási módszerünknek részét képezték az úgynevezett összehasonlító archeológiai és építészeti vizsgálódások is. Machaerus vára egy katonai erődítményrendszer része volt, melyet Jeruzsálem kelet felőli védelmére hoztak létre a Krisztus előtti első évszázad során. Jeruzsálem után ezek az erődök (Maszada, Herodion, Hürkania, Küprosz, Dok és Alexandreion) képviselik a legközelebbi késő hellenisztikus (hasmoneus), heródesi és korai római építészeti párhuzamokat és régészeti analógiákat Machaerus vonatkozásában. Kutatócsoportunk ezért hosszú időt töltött a nyugati partvidék említett erődítményeinek átfogó régészeti és építészeti vizsgálatával, hogy ezáltal jobban megértse Machaerust. Eredményeink fényében végül sikerült is megalkotnunk a királyi várpalota elméleti rekonstrukcióját.

A machaerusi királyi udvar, tengelyében a félkör alakú trónfülkével, a Holt-tenger keleti partján fekvő heródesi várkastély kétségkívül legfontosabb építészeti tere volt. A frissen újraházasodott Heródes Antipász tragikus kimenetelű születésnapi bankettjén Heródiás hercegnő is jelen volt valamelyik szomszédos teremben. Sok vendég érkezett, még Galileából, a tetrarchia északi feléből is jöttek meghívottak: „Végül is eljött a kedvező alkalom, amikor Heródes a születésnapján lakomát adott főembereinek, vezéreinek és Galilea előkelőinek” (Mk 6, 21). Ez volt a machaerusi vár legnagyobb tere, ahol a negyedes fejedelem nagy számban tudta fogadni hivatalos vendégeit. Csakis a királyi udvar lehetett az a helyszín, ahol Josephus Flavius szerint Antipász kihirdette Keresztelő Szent János halálos ítéletét. Machaerus volt tehát a Keresztelő Golgotája, hiszen maga Jézus is párhuzamot vont majdani halála és Keresztelő János vértanúsága között, a következő szavakkal: „»De nem ismerték fel, hanem azt tették vele, amit csak akartak: így fog szenvedni tőlük az Emberfia is.« Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról beszélt nekik” (Mt 17, 12–13).” (Vörös Győző: Ahol Keresztelő Szent Jánost lefejezték, In: Magyar Szemle, Új folyam XXV. 7-8. szám)

"Heródes júdeai erődjeiről készült panorámafelvétel és térkép. Délről észak felé: Maszada, Machaerus, Herodion, Hürkania, Jeruzsálem, Küprosz, Dok és Alexandreion." (Forrás: http://www.magyarszemle.hu/galeria/2016_4)

"Régészeti ásatásainknak és az épülettöredékek – egy legó- vagy kirakójáték darabjaihoz hasonló – türelmes összeillesztésének köszönhetően, e sok évszázadon át rejtve maradt evangéliumi helyszín immár teljes valójában feltárult. A királyi palota falai között négy evangéliumi szereplő is élt: Nagy Heródes király, fia, Heródes Antipász negyedes fejedelem, a tetrarcha második felesége, Heródiás hercegnő, valamint ennek előző házasságából született leánya, Salome hercegnő. Ha ma felkeressük a régészeti ásatások helyszínét, valójában Keresztelő Szent János kálváriájának színhelyére látogatunk el.” (Vörös Győző: Ahol Keresztelő Szent Jánost lefejezték, In: Magyar Szemle, Új folyam XXV. 7-8. szám)

    

"A machaerusi királyi plota egy teljes dór oszlopának és egy ión oszlopának elméleti rekonstrukciói számítógéppel megjelenítve, a régészeti helyszínen történt technikai megvalósítás előtt. /A két újra felállított heródesi oszlop Machaerusban, a háttérben a Holt-tengerrel és Maszadával" (Forrás: http://www.magyarszemle.hu/galeria/2016_4)

    

"A királyi udvar keresztmetszeti és az alaprajzi elrendezése / A királyi udvar hosszanti metszeti rajza és az elméleti rekonstrukciós rajza / A kész ión oszlop-anasztilózis, az építészeti környezet digitális látványtervébe illesztve: a színek meghatározása a régészeti leletek alapján történt." (Forrás: http://www.magyarszemle.hu/galeria/2016_4)

 

"Ez a 3D építészeti modell nem csupán a heródesi királyi udvar fennmaradt színeit, de az eredeti lithosztrótosz-padlóburkolatot is híven rekonstruálja"  (Forrás: http://www.magyarszemle.hu/galeria/2016_4)

A machaerusi fotók és illusztrációk Dobrosi Tamás, Dósa-Papp Tamás, Arnóczki Imre Balázs építészek és Őri-Kiss István grafikusművész munkái.

Andrea Solario: Salome Keresztelő Szent János fejével, ca. 1465–1524 Miláno (olaj, fatábla, 57.2 x 47 cm)

Michelangelo Merisi da Caravaggio: Keresztelő Szent János lefejezése, 1607–1608, Valetta, Szent János-társkatedrális

 

 

Szerző: 

Imrik Zsófia