Ássunk mélyebbre! Séta a Budavári Palota pincéjében

Ezt a fotót a Tabánon járva készítettem, ahol egy hintából csodálkoztam rá a Budavári Palotára. Ha rátekintek, mindig eszembejut, hogy ez egy barokk épület, melynek látványban köze sincs középkori uralkodóink gótikus lakhelyéhez. A palota középkori múltjához az BTM Vármúzeumán keresztül vezet folyosó. Le kell “ereszkednünk” a palota pincéjébe, mert a középkori palotaszint mélyebben húzódik. Gyertek utánam!

Az első érdekesség, melyen keresztülhaladhatunk, a CISTERNA REGIA. Ez a Mátyás-kori palota legjelentősebb víztározója volt. A budai vár KOMPLEX HIDRAULIKUS RENDSZERÉT Mátyás király főépítésze, Chimenti Chamicia tervezte, aki Firenzében és Budán egyaránt működő építész, hadmérnök volt, hidraulikus munkákban pedig specialista. A Dunavizet fel kellett juttatni a palota ciszternájába, ehhez a Dunavíz-emelő gépezetet a mai Ybl Miklós téren építették fel. Vödörsoros vízikereket működtettek, s szivattyúkkal ólomcsöveken keresztül nyomták fel a vizet a tartályba, onnan pedig egy szökőkútba, melynek túlfolyását a Díszudvar alatt továbbíthatták. A cisterna regia tehát Dunavizet és esővizet is tárolt egyaránt, mely biztosította az ivóvíz ellátást, az egész várhegy öntözővizét, illetve a ciszterna fölé épített Függőkertből lefolyó víz összegyűjtését.

A FÜGGŐKERT az uralkodópár személyes használatára épített meseszép intim belső kert volt. A ciszternát jégveremnek is nevezték, melyet hűtőkamraként is használtak.

A középkori palotaszint DUNA FELŐLI SZÁRNYA nem olyan vonalban futott, mint ahogy ma látható. Az épület trapéz alakban kiszélesedett, jobban követve a Duna vonalát. Itt helyezkedett el egyvonalban a TRÓNTEREM, a kétszintes PALOTAKÁPOLNA és a KÖNYVTÁR, mely a Vatikáni Könyvtár után a második leggazdagabb gyűjtemény volt.

A könyvtár két teremből állt, itt őrizték a híres corvina gyűjteményt. Az egyik terem mennyezetére Mátyás születésének csillagképe, a másikra a cseh királlyá koronázásának csillagképe volt felfestve. A könyveket elfüggönyözve tárolták a polcokon, fektetett helyzetben, odaláncolva.

A corvina szó hollóst jelent. MÁTYÁS CSALÁDI CÍMERÉBEN egy HOLLÓ látható, CSŐRÉBEN GYŰRŰVEL. 

A történet kitalálója Antonio Bonfini, Mátyás történetírója volt. Mivel Mátyás koronázatlanul került a trónra (hiszen a korona Bécsben volt, s csak később kényszerítették ki tőlük), ki kellett agyalni egy olyan eredetmondát, mely hitelessé teszi Mátyás királyi származását. Egy régi előkelő római családot választott Bonfini a Hunyadiak számára ősként, a CORVINUS-családot. A név két szó összetételéből keletkezett. Egyrészt a corvus=holló szóból, valamint a Covinum=Keve névből, mely Mátyás családjának első állítólagos birtoka volt. CORVUS+ COVINUM= CORVINUS

De vajon a csőrében tartott gyűrű mivel magyarázható? Bonfininek nem volt elég, hogy messzi múltra visszatekintő családból származtatja Mátyást, az is fontos volt, hogy I. Zsigmond király leszármazottjaként tüntesse fel, így biztosítva jogát a trónra és a koronára. A legendák szerint Zsigmond nagyon kedvelt volt a nők körében. Egyszer az erdőben találkozott egy szép fiatal lánnyal, Morzsinai Erzsébettel. Miután megtudta, hogy Erzsébet gyermeket vár tőle, adott neki egy gyűrűt, s kérte, hogy ha megszületik a gyermek, jöjjön vele Budára, s megkapja jutalmát. A gyermek Hunyadi János volt. Igen ám, de mikor a kis János egyszer kiskorában sírdogált, édesanyja odaadta neki a gyűrűt, hogy játsszon vele. Ekkor egy holló szállt oda és elragadta a gyűrűt, Morzsinai testvére pedig fogta az íjját és lelőtte a hollót, nehogy elbukják Zsigmond jutamát. Így lett a holló gyűrűvel a csőrében a Hunyadiak címerállata.

Még egy motívum történetét szeretném megemlíteni. A farkuknál összeérő KÉT DELFIN fontos épületdíszítő elem volt a középkori palotában. Eredetileg az itáliai D’Este család címerében szerepelt, s jelmondat is kapcsolódott hozzá: “Festina lente”, vagyis “Lassan járj, tovább élsz!”, hiszen a delfinek farkuknál összeakadva nem tudnak szabadon úszni.  Később elmaradt ez a jelmondat a motívum alól, s Budára már csak tartalom nélkül, díszítőelemként kerültek a delfinek.

A BTM Vármúzeum reneszánsz termében tekinthetők meg az egykori gótikus palota reneszánsz belsőtereinek emlékeit. Az itáliai műhely aranyozott famennyezetekkel, új ablak és ajtókeretekkel, színes majolikapadlóval látta el a palotát. A majolika a Mallorcáról importált kerámiaáru neve. Az uralkodóra utaló motívumok itt is megtalálhatók rajta: a holló, a homokóra (türelem), a kút ( a tudás mélysége) és a könyv (a tudás). A gótikus teremben pedig a híres budavári gótikus szoborlelet látható. Ennek története megér egy újabb misét.

Jegyzet: Feuerné Tóth Rózsa: A budai vár függőkertje és a Cisterna Regia. In: Galavics Géza (szerk.): Magyarországi reneszánsz és barokk. Budapest, 1975, 11-54.o.

Szerző: 

Imrik Zsófia