A kútvölgyi csoda és az újjászületés fürdője

A Kútvölgyi legenda szerint 1753-ban a budai Svábhegyen a Nagyőszi család kútba zuhant kisgyermeke menekült meg. A szülők csak este találtak rá gyermekükre, akit teljes épségben húztak ki a mély kútból. Áhítattal hallgatták beszámolóját, miszerint egy csodálatos szépségű nő palástjával tartotta a víz felszínén. A család hálából kápolnát emeltetett a Mindenkor Segítő Szűz Mária tiszteletére.1

A márvány dombormű, melyet "Isten vándora", az árva gyermekeket felkaroló Regőczi István atya rendelt meg Faykod Mária szobrásznőtől az 1970-es években kibővített Galgóczy utcai kápolnába, nem csak a csodát jeleníti meg, de az ÚJJÁSZÜLETÉST is szimbolizálja.

"A keresztelő KÚT az a hely, ahol megtörténik a húsvét Krisztussal. A KERESZTSÉG az ÚJJÁSZÜLETÉS FÜRDŐJE. 

A keresztség során Jézus halálába merülünk bele, hogy aztán az új életre újjászületve járjunk. A keresztség ugyanis megnyit minket a feltámadás életére, a Jézus szerint való életre. A keresztségben egyszerre halunk meg és születünk újjá, ugyanaz az üdvösséges hullám lesz számunkra sír és anyaöl. Anyáink e földi életre szülnek minket, az egyház pedig a keresztség révén az örök életre szül újjá bennünket. A keresztségben Isten Fiai leszünk Jézusban, az Isten fiában. Fölöttünk is éppúgy hallatszik az Atya örvendező hangja: „Te vagy az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.”

A keresztény ikonográfiában Jézus keresztségének képein Keresztelő Szent János gyakran KAGYLÓHÉJBÓL önti a vizet Jézus fejére. 

A FÉSŰKAGYLÓT, mely a középkorban Szent Jakab apostol attribútumává is vált, valóban használták a keresztség kiszolgáltatásakor. Nem csak azért, mert vízmerítésre alkalmas, hanem mert hordozza a zarándoklat szimbolikáját. A keresztség a keresztény ember mennyország felé tartó útjának kiindulópontja.3 

A keresztény művészetben a GYÖNGYKAGYLÓ Mária szűzi foganásának jelképe, aki magába rejtette a legdrágább GYÖNGYÖT, Jézust. Szimbolizálja ugyanakkor a jeruzsálemi Szent Sírt is, mely mint KAGYLÓ fogadta magába az IGAZGYÖNGYÖT, a keresztről levett halott Krisztust, ki harmadnapra feltámadt. A KAGYLÓ a FELTÁMADÁS jelképe. 

A Kútvölgyi Boldogasszony palástjának redői is - nyaka mellett közvetlenül - a KAGYLÓ-motívumot idézik. 

A kegyelemből fakadó erényeket Isten a Szűzanya közvetítésével önti a lélekbe. Az Egyház több mint ezer éve szólítja így: TENGER CSILLAGA. Ahogy közbenjárt a kútba esett gyermek megmentése érdekében, úgy jár közben minden gyermeke lelkéért, ÚJJÁSZÜLETÉSÉÉRT. 

"Az élő vizek forrása Jézus szíve, ami egyúttal itt dobog az Eucharisztiában." A szentmisén, a szentségimádásban, a csendben ma is ÉLETERŐT MERÍTHETÜNK önmagunk és mások számára. Jézus mondta: "aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne.” (Jn 4,14) 

 

Hivatkozások és képek:

1. http://lexikon.katolikus.hu/K/Kútvölgyi%20Szűz%20Mária%20(engesztelő)%20kápolna.html

2. https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2018-05/ferenc-papa-keresztseg-u...

3. https://www.magyarkurir.hu/hirek/hogyan-valt-fesukagylo-zarandoklat-jelk...

1. kép: Faykod Mária Zsuzsa (1970-es évek): A kútvölgyi csoda (fotó: Imrik Zsófia)

2. kép: Fra Filippo Lippi: Madonna és gyermek (1440)

3. kép: Tabernákulum ajtó a vörösberényi Szent Ignác-templomból (fotó: Imrik Zsófia)

4. kép: Kagyló Krisztus életének jeleneteivel. Görög népművészet

2023. április

Szerző: 

Imrik Zsófia